Múlt héttől kezdődően visszaállt a régi rend, újra a koronavírus-járvány előtt érvényes 125 milliárd forintos kerettel működik tovább a 2011-ben életre keltett TAO-támogatási rendszer. Bár a kormány sokáig ágált az ellen, hogy a TAO közpénz lenne, a támogatások utánkövetése kiemelt fontosságú, így ennek menetét és pontjait már az első percben rögzítették a vonatkozó törvényben. Ennek ellenére évekig alig történt valami.
Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, mivel ennek nem igazán tett eleget a szervezet, a munka 5 évvel ezelőtt átkerült a sportszövetségekhez. A 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok ellenőrzése pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladata, a tárca dönt ugyanakkor a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is.
A TAO-támogatásokkal való visszaélések, trükközések komoly következményekkel is járhatnak. Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását.
Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból. A visszafizetett pénz sem vész el a sport számára, hiszen azok további utánpótlás-nevelési programok megvalósításához járulnak hozzá.
És jelentős összegről van szó. A sportági szakszövetségektől kikért adatok alapján mintegy 6,8 milliárd forintról derült ki, hogy szabálytalanul használták fel a sportszervezetek.
Hogy hány évadra vonatkozóan halmozódótt fel, azt nem lehet megállapítani, a különböző szakszövetségek ugyanis nem ugyanott tartanak az ellenőrzési folyamatokban. Hiszen míg például a Magyar Labdarúgó Szövetség 2018/2019-es szezonnal bezárólag közölt adatokat - az utolsó három évad esetében folyamatban lévő ellenőrzéseket jelezve -, és ugyanez a helyzet a kézilabda esetében is, addig például a jégkorongnál 2019/2020-as szezonból is van már adat. A röplabda pedig csak 2017-ben került be a TAO-támogatás rendszerébe, a vízilabda szövetségtől pedig többszöri megkeresésünkre sem érkezett adat. Utóbbi sportágból csak egy 2017-es Magyar Nemzet-cikk áll rendelkezésünkre, miszerint a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.
Nem ott van a legtöbb szabálytalanság, ahova a legtöbb pénz megy
Logikusnak tűnő elképzelés, hogy amelyik sportágba a legtöbb pénz áramlik, ott lehet a legmagasabb a szabálytalanságok aránya is. Ez azonban téves gondolat, kiugróan a legtöbb támogatás a miniszterelnök kedvenc sportágába, a labdarúgásba áramlik. A 24.hu legutóbbi adatkérése alapján
- a fociba 320,7 milliárd forintnyi TAO ment kilenc év alatt,
- ezt a kézilabda (179,6 milliárd)
- és a kosárlabda (121,1 milliárd) követi.
- 100 milliárd alatt maradt még a vízilabda (85 milliárd),
- a jégkorong (62,1 milliárd)
- és a rendszerhez való késői belépése miatt magától értetődően a röplabda még csak 21,6 milliárdnál jár.
Ha ezekhez képest vizsgáljuk meg a szabálytalanságokkal érintett és visszafizetett TAO-támogatásokat, egy teljesen más sorrend alakul ki. Arányaiban a legtöbb problémás támogatásra a röplabda területén találtak rá az ellenőrzést végzők. A röplabdaszövetség közlése szerint 316,4 millió forint volt az az összeg, amit szabálytalanul használtak fel, ez az lehívott pénzeknek az 1,5 százalékát teszi ki. Ezt követi
- a labdarúgás 1,2 százalékkal, az itt érintett sportszervezetek összesen 3,8 milliárd forintot fizettek vissza szabálytalan felhasználás miatt,
- a kosárlabdásoknál 0,9 százalék az arány, 1,04 milliárdot kellett visszafizetni,
- meglepően magas az arány a vízilabdásoknál, 0,7 százalék a szabálytalanul elköltött TAO-pénzek aránya (itt ugye csak az első két szezonból vannak információk),
- a kézilabda területén 0,5 százalék a szabálytalan felhasználás miatt visszafizetési kötelezettséggel érintett támogatások aránya, 880 millió forint,
- legkevésbé renitensek a jelek szerint a jégkorongos szervezetek, mivel itt 0,4 százalék a szabálytalanul felhasznált és visszafizetett támogatás aránya, 234 millió forintról van szó.
Összesen egyébként már 4420-nál jár azon sportfejlesztési programok száma, hol problémát találtak. Ennek nagy része
- a fociklubok, egyesületek nyújtották be, az MLSZ tájékoztatása szerint 3147 ilyen program van,
- a kézilabdásoknál 971,
- a kosárasoknál 247,
- a röplabdánál 19,
- a jégkorongosoknál pedig 6 problémás sportfejlesztési programot találtak eddig.
Nem jellemző, hogy kizárnák a TAO-rendszerből a sportszervezeteket
Bár potenciálisan elég sok és változatos szabálytalanságot el lehet követni a TAO-támogatások felhasználása során, odáig viszonylag ritkán jutnak el, hogy kizárásra kelljen ítélni egy-egy sportszervezetet. A lapunk küldött tájékoztatások alapján
- a jégkorongon belül 1 szervezetet kellett kizárni, mert a többi nem indított már csapatot, nem vett részt a versenyrendszerben és TAO-t sem igényelt.
- A Magyar Kézilabda Szövetség által szabálytalanság miatt szintén egy sportszervezet került kizárásra.
- A kosárlabda szövetség válasza szerint nem történt kizárás, mert a teljes támogatás visszafizetésére kötelezett sportszervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették/törölték. Így nem állt módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, ami miatt a rendszerből való kizárás is okafogyottá vált.
- Ugyanerről tájékoztatott a röplabda szövetség is, náluk sem zártak ki a rendszerből egy szervezetet sem.
És most következhetne egy nagy képzeletbeli "de". A fociban ugyanis nagyságrendekkel több kizárással érintett sportszervezet van. A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján közzétett listán jelenleg 135 sportszervezet szerepel, igaz, többségük esetében már lejárt a hároméves kizárás ideje. Idén egyébként még egy szervezetet sem zárt ki az MLSZ, viszont többnek még hatályos a rendszerből való kizárása. Egész pontosan 70 jelenleg is kizárt szervezet szerepel a listán.
Bár zömében kistelepülések sportegyesületei, -szervezetei jutnak el a kizárásig, néhány ismertebb klubbal is lehet találkozni a kizártak között.
- a pápai focicsapat mögött egykor álló - ma már felszámolás alatt álló - Új Lombard Sport Kft. 2018. január 5. és 2019. január 4-e között volt kizárva a TAO-rendszerből,
- a Kaposvári Rákóczi Labdarúgó Kft. kitiltása 2020. december 9-én járt le,
- és az Egri Futball Kft. is szerepel a listán, az cég kizárása még az elsők között történt meg évekkel ezelőtt.
A koronavírus-járvány nem akasztotta meg a TAO-pénzek ellenőrzését
Mivel az elmúlt több mint egy év a koronavírus-járvány és a miatta bevezetett olykor rendkívül szigorú korlátozó intézkedések jegyében telt el, rákérdeztünk a szakszövetségeknél, hogy ez mennyire befolyásolta a programok ellenőrzési folyamatát.
Gyakorlatilag egyöntetű válaszuk az volt, hogy semennyire sem.
A Magyar Röplabda Szövetség annyival egészítette ki a válaszát, hogy a helyszíni ellenőrzések ebben az időszakban megszűntek. A labdarúgó szövetség is hasonlóról számolt be:
"Az ellenőrzéseket – köszönhetően a teljes körű elektronizálásnak, ezáltal az otthoni munkavégzés lehetőségének – változatlanul folytattuk a koronavírus-járvány alatt is. A lezárások időszaka alatt természetesen helyszíni ellenőrzéseket szüneteltettük" - tájékoztatott az MLSZ.
Hozzátették, az elszámolások benyújtására rendelkezésre álló szokásos év közepi határidőt - könnyítendő a sportszervezetek életét - 120 nappal meghosszabbították, így tavaly december 12-ével kellett benyújtani a 19/20 évad támogatásának felhasználásáról szóló elszámolást.
A határidők hosszabbítását a Magyar Jégkorong Szövetség is megemlítette, megjegyezve, hogy erre azért is volt szükség, mert a sportszervezetek részéről akadozott a hiánypótlások beküldése. A kosárlabda szövetség is a hiánypótlások akadozását jegyezte meg, mint az ellenőrzési folyamat potenciális nehezítő tényezőjét.
"A sportszervezetek a koronavírus-járvány miatt kérelmeznek a megszokottnál több időt a hiánypótlások teljesítésére" - válaszolta az MKOSZ.
