A koronavírus-járvány újabb hulláma miatt jelentős szigorításokat vezet be az osztrák kormány, amelyek azonban – a korábbi korlátozásokkal ellentétben – nagyrészt csak az oltatlanokat fogják érinteni.
Az ő mindennapi életük jelentősen megnehezedik majd, ha továbbra sem hajlandók elfogadni a Covid elleni vakcinát.
A szigorítások három lépcsőben aktiválódhatnak a járványhelyzet romlásától függően.
Az első fokozat egy hét múlva, szeptember 15-től lép életbe, az előrejelzések szerint ugyanis ekkor éri majd el a 10 százalékot az intenzív osztályok kihasználtsága.
A második fokozat 15, a harmadik 20 százalékos kihasználtság esetén aktiválódik. Ezekhez a szintekhez nincs időpont hozzárendelve, mivel a remények szerint sikerül majd elkerülni az intenzív ellátásra szoruló Covid-betegek számának további növekedését, és így az újabb szigorítások élesedését.
Se étterem, se fodrász
Ami a részleteket illeti, az első fokozat életbe lépése után minden olyan helyen – mindennapi szükségletet fedező üzletek, közösségi közlekedés – kötelező lesz az FFP2-maszk, ahol most még bármilyen maszk elegendő.
Az oltatlanoknak ezen felül minden egyéb üzletben is maszkot kell majd hordaniuk.
A 3G-szabály – az adott szolgáltatást csak beoltottak, gyógyultak vagy negatív teszteredménnyel rendelkezők vehetik igénybe – már a 25 fős vagy a feletti rendezvényeknél is életbe lép. (Jelenleg 100 fő a határ.) Az antigéntesztek érvényessége 48-ról 24 órára csökken, és szigorodnak majd az ellenőrzések.
A második fokozat aktiválódása után
a 2G-szabály – az adott szolgáltatást csak beoltottak és gyógyultak vehetik igénybe – az éjjeli bárokra és lokálokra, valamint az 500 fős vagy a feletti, ültetés nélküli rendezvényekre is vonatkozik majd.
A harmadik fokozat után pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket jelenleg oltottak, gyógyultak vagy bármilyen negatív teszttel rendelkezők vehetnek igénybe, a jövőben csak oltottak, gyógyultak vagy negatív PCR-teszttel rendelkezők használhatnak – tehát az antigénteszt már nem lesz elegendő.
Ez azt jelenti, hogy
az oltást megtagadókat – hacsak nem gyógyultak vagy nem csináltatnak minden egyes alkalommal PCR-tesztet – kizárják szolgáltatások és közösségi helyek többségéből. Ide tartoznak a vendéglátóhelyek, a testi közelséggel járó szolgáltatások (például fodrászatok), a szálláshelyek, a 100 fős és a feletti rendezvények, a szabadidős és kulturális intézmények (a múzeumok, könyvtárak, könyvesboltok és archívumok kivételével), a vásárok, a kongresszusok és a sportintézmények.
Kurz: karantén helyett oltás
A korlátozásokkal az osztrák kormány jelentős nyomás alá helyezi az oltatlanokat, hogy vegyék fel a Covid elleni vakcinát.
A vírus nem fog eltűnni, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Az oltásra kell támaszkodnunk
-mondta Sebastian Kurz az intézkedések bejelentésekor. Szerinte a fertőzöttek számának emelkedésére az oltás a válasz, nem pedig újabb karanténok bevezetése. Aki nem oltatja be magát, az előbb-utóbb megfertőződik, fűzte hozzá.
Számos más uniós országban is hasonló korlátozásokat vezetnek vagy vezettek már be az oltatlanokkal szemben.
A szigorítások pártolói azt mondják, hogy jogos lépésekről van szó, hiszen a társadalom egészének érdeke – a minél nagyobb átoltottság – felülírja az ellenkezők érdekeit, az oltások pedig biztonságosak.
Az ellenkezők – akik például Ausztriában is rendszeresen utcára vonulnak – viszont diszkriminációra panaszkodnak, és azt állítják, hogy az oltások esetleges hosszútávú, negatív hatásairól a fejlesztés rövid ideje miatt még nem áll rendelkezésre elegendő információ.
