<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A legnagyobb magyar gyártervező elárulta, hogy mivel kell megküzdeni, amikor egy multi vagy egy nagy magyar cég üzemet akar felépíteni Magyarországon.

Cudar időket él a szereplők zöme az építési piacon. Kinek kell most új irodaház, pláza vagy hotel? Nem túl sok a jelentkező. Viszont van egy libling, az ipari ingatlan kategóriája, ami szép pályát fut be ezekben a hónapokban. Egymás után jelentik be nálunk, hogy valamelyik cég új üzemet épít – részben közpénzből. De most nem a forrásokat vizslatjuk. Azt akartuk kideríteni, hogy milyen lehet egy gyárat megálmodni: izgalmas vagy unalmas rutinfeladat. Érdekes válaszokat kaptunk Kelemen Csabától,  BIM Design vezetőjétől.

Elsőre csak azt látjuk, hogy az e-kereskedelem szárnyalása miatt manapság a raktárak és a logisztikai központok iránt van nagy érdeklődés a beruházók, a befektetők és a felhasználók részéről. De ez nem a teljes kép. A hiányzó elem a GYÁR, ami sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk. No, nem maga az épület, hanem a folyamat, míg kitalálják a beltartalmat és ahogyan hozzáigazítják az épületet. Megkérdeztük az egyik legnagyobb hazai ipari épület- és gyártervezőt, hogy mi ebben az érdekes, mitől van az, hogy már évek óta ez van náluk a frontvonalban és ebből stabilan megélnek. Annyira, hogy külföldi terjeszkedésüket is folytatni akarják. De erről majd később!

„Tévedés lenne azt mondani, hogy nagyon felmegy az adrenalinszintünk, ha egy gyártócsarnokot kell megtervezni. Valójában itt a mérnöki tudás és tapasztalat játszik főszerepet, kevésbé az építészi. Több szakterület együttműködése nyomán alakul ki a végeredmény. És persze attól függ leginkább, hogy milyen a megrendelő igényszintje, felkészültsége. Nekünk, építészeknek nem sok mozgásterünk van, itt nem igazán lehet művészkedni” – érzékeltette a helyzetet Kelemen Csaba, a most is több üzemet és más ipari ingatlant tervező BIM Design Kft. ügyvezetője.

Gyorsan hozzátette azért, hogy nem csak nagy „dobozokról” van itt szó. A komplexumok fejépületeiben sokszor kell irodákat és kiszolgáló helyiségeket elhelyezni, sőt maguk a dobozok is lehetnek külsőleg érdekesek azzal, ha élénk színeket, vizuális elemeket alkalmaznak rajtuk. Nyugat-Európában egyelőre többet költenek erre, de már Magyarországon is van jó pár olyan gyár, ami kívülről kifejezetten barátságosnak tűnik, építészetileg is értékelhetők, a tömegképzésük, a színek vagy a rajtuk elhelyezett burkolati elemek hatására.

ÉPÍTÉSZ-TERVEZŐI SOROZATUNK ELŐZŐ RÉSZEI:

Nem a szívem csücske az amerikai-konyhás nappali – Perényi Tamás

Az Opera felújítása olyan, mint amikor elmegyünk az orvoshoz – Zoboki Gábor

Meggyilkolja őket a home office? Dehogy! Inkább ispirál – Láncos Áron

Menjünk beljebb, javasoltuk, mert tudnivaló, hogy a gyár lelke valójában a gyártástechnológia. Az ügyvezető rábólintott, mondván: ez a kulcsa mindennek, a tervező is ezt tekinti origónak. Hihetetlenül fontos, hogy nagyon alapos legyen a megrendelő szándékainak feltérképezése. A tervezőnek meg kell értenie, hogy az adott gyárba milyen gyártástechnológiát szeretne beépíteni a megrendelő, az egyes részfeladatok milyen logikai sorrendben működnek, és a térben hogyan helyezhetők el, és nem utolsó sorban azok milyen igényeket támasztanak az épülettel szemben.

Kelemen Csaba azonban ekkor igen határozottan mondta azt, hogy DE!

„Gyakori, hogy már elindult a tervezés, de még mindig nincs meg a végleges, részletes gyártástechnológia. Ezzel elvész sok energia és sok bizonytalanság kerül be a tervezésbe. Olyan épületet kell terveznünk, ami kiszolgálja az adott gyártást, legyen szó akár járművekről vagy éppen élelmiszerekről. Tudni kell, hogy mik lesznek a belső közlekedési útvonalak, mekkora tér kell a robotoknak és hol tárolják az alapanyagokat és készterméket stb. Ez csak pár dolog, ezernyi ilyen szempont van. Sajnos nagyon változó ezeknek a gyárfejlesztéseknek az előkészítettsége és ez a nemzetközi beruházásokra is igaz. Minél hamarabb és minél kevésbé előkészítve indítják el a beruházást, annál több lesz a bizonytalanság és a költség. Vannak viszont jó példák is, egyes beruházásoknál komoly, átgondolt mestertervek készülnek, amiket jó esetben a technológusok már velünk együtt készítenek el, vagy esetleg ezek elkészülte után lépünk a színre.”

Ezt úgy fordítottuk le, hogy egy gyár tervezőjének rugalmassági világbajnoknak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a lehető legjobban alkalmazkodnia kell a megrendelő sokszor menet közben változó paramétereihez. A változás lehet amiatt is, hogy egy időközben válságba kerülő ágazatban kisebb kapacitásokra van szükség, ezért gyár sem kell akkora, mint tervezték. De természetesen a technológia is sebesen változik és az éppen legújabbnak kell helyet találni az épületen belül vagy rosszabb esetben menet közben kell jelentősen áttervezni.

„Vannak olyan technológiák, amikhez speciális padlózat vagy sínek, aknák, gépalapok szükségesek. Biztosítani kell a nagy fesztávolságokat kevés közbenső oszloppal, a szükséges belmagasságot, hogy optimálisan lehessen tárolni az alapanyagokat, nagyobb berendezéseket, technológia egységeket, és mindezek mozgatásához, működtetéséhez biztosítottak legyenek a terek. Egy új technológiához is tudni kell alkalmazkodnia az épületnek, amiben a geometriai adottságokon túl ma már a tűzvédelemnek is főszerep jut. Ez mind a rugalmasság része” – sorolta a szakember.

Az is jellemző – például a mezőgazdasági- és az élelmiszeriparban vagy épp a járműgyártásban –, hogy egy bizonyos terméknek adott időre kell megjelennie a piacon, s ehhez igazítják az egész beruházást. Egy adott napra szerződnek és onnantól visszafelé számolják ki, hogy mikor kell elindulni a kivitelezéssel. Máskor az a megrendelő szempontja, hogy a versenytársnál előbb hozzon ki egy terméket, s ennek rendeli alá az építkezést.

"Ebből is látszik, hogy mi, tervezők, nagyon be vagyunk szorítva. Szerencsére már több millió négyzetméter ipari ingatlant terveztünk, így pontosan meg tudjuk világítani azokat a pontokat a megrendelőnek, amik a beruházás sikerének a buktatói lehetnek, azonban csak akkor fogadják el meglátásainkat, ha konkrét példákkal és megvalósult megoldásokkal alátámasztjuk azokat.”

Hogyan lehet ezek alapján meghatározni, hogy mennyibe kerül egy gyár? – kérdeztük, azt remélve, hogy összeghatárokat hallunk majd, mérettől függően. De nem, Kelemen Csaba őszinte volt: vannak tapasztalati számaik, saját adatbázisuk visszaméréseiből, de nem lehet pontosan megmondani az elején, és a megrendelő nem szokott ilyesfajta pénzügyi korlátot felállítani a tervezőknek. És ez szerinte nagy hiba.

A BIM Design a kecskeméti Mercedes-gyár bővítésében is részt vett (forrás: Mercedes-Benz)A BIM Design a kecskeméti Mercedes-gyár bővítésében is részt vett (forrás: Mercedes-Benz)

„A tervező csak akkor képes a legjobb tudása szerint elvégezni a munkáját, ha az építés- és  gyártástechnológiai ismeretei is alaposak. Gyakori, hogy az ipari épületeket - ezek hiányában - 30-40 vagy akár 50 százalékkal is drágábbra tervezik, majd a megrendelő észbe kap és áttervezteti, racionalizálja a gyárat, mert rájön, hogy nem fér bele saját büdzséjébe” – avatott be a részletekbe a szakember, aki közölte, hogy cége is a szakmában elfogadott BIM tervezési metódust használja.

Hogyan lehet megfogni az elszaladó költségeket? A BIM Designnál nagyon erősen hisznek a költségellenőrzésben. Minden egyes meghatározó tervezési mérföldkőnél költségszakértők végzik el a szükséges számításokat, ezek alapján eldöntheti a megrendelő, hogy tényleg érdemes esetleg területet csökkenteni vagy visszavágni bizonyos műszaki tartalmakból, azaz hogyan tovább. Az viszont kérdéses, hogy elhiszi-e az elé tartott tükörben látottakat vagy megpróbál kibújni a felelősség alól és arra számít, hogy úgymond „majd az építőipar megoldja.”

Ezen a ponton utaltunk arra, hogy például szinte bármilyen zöldmezős beruházásnál az lenne ideális, ha már a kezdeti szakaszban közösen dolgozna a tervező, a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető, így az épülne meg, amit a megrendelő szeretne és úgy is működne, hogy az gazdaságos, környezetkímélő és fenntartható lenne. Kelemen Csaba megnyugtatott, hogy vannak olyan megrendelő nagyvállalatok, amelyek ezt a logikát követik. Főleg olyanok, amelyek már több üzemet építtettek fel, eleinte megégették magukat azzal, hogy nem tulajdonítottak akkora jelentőséget ennek a közös munkának, s mára rájöttek, hogy ezt csak így vagy ehhez hasonló módon szabad csinálni.

Ez egy okos megközelítés – mondhatnánk. És ha már az okos jelzőnél tartottunk, megkérdeztük, hogy mitől okos egy gyár? Merthogy az nem újdonság, hogy ma már minden digitális, efelé megy a gyárépítés és a gyárakon belül a termelés is. 

„Az nem mindegy, hogy ezek a digitális rendszerek hogyan kommunikálnak egymással annak érdekében, hogy minden a valós igényeknek megfelelően és gazdaságosan működjön. Sok speciális tervező szoftver is létezik, ezek is segítenek ebben. A gyártástechnológia energiaigénye általában sokszorosa az épületének, de ezzel együtt azért fontos, hogy az épület gazdaságos energiafelhasználása kiegyensúlyozott legyen. Fontos a megfelelő légtechnika, a szigetelés, a világítás, azaz energetikailag az épület megfelelő legyen. Egyébként meg ipari épületek tekintetében bajban vagyunk amiatt, hogy az új energetikai előírások rájuk vonatkozóan is évről évre szigorodnak. Már az ipari épületeknél sem lehet 10 centis tetőszigeteléssel elintézni a dolgot, csak akkor, ha az épület nem minősül fűtöttnek vagy azért, mert az épületen belüli technológiának akkora a hővesztesége, hogy az épület felmentést kap a szabályok alól” – vázolta a helyzetet Kelemen Csaba.

Késik a mentőöv

A tervező, kivitelező és lebonyolító vállalkozások üzletileg még elfogadható évet zárnak idén, de a jövőre áthúzódó megbízások összege alacsony, 2021-et nagy bizonytalanság övezi, a megrendelők is kivárnak – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). A szervezet kimondatlanul a 2019-ben ellenzéki vezetés alá került nagyvárosi önkormányzatokat kárhoztatja amiatt, hogy leállítottak vagy felülvizsgáltak több beruházást, megszűnt a létesítmények előkészítése, terveztetése. Az államot is korholva azt mondta, hogy az állami megrendeléseknél előrehozott beruházások egyelőre nincsenek, a beruházásokat lebonyolító mérnökirodák az előkészítések lassulását, átütemezését tapasztalják. Tavalyelőtt 4400 milliárd forintnyi értékű megbízást teljesített a hazai építőipar. Tavaly ez lement kicsivel 4000 milliárd alá, de a tervezői és kivitelezői kapacitás adott ahhoz, hogy idén meglegyen az 5000 milliárdos érték.

Az okos megoldásokat ez a tervező iroda nem csak Magyarországon, de külföldön is kipróbálhatja, folytatva az együttműködést régebbi nemzetközi partnereivel és újakkal is, amelyekkel a további külföldi terjeszkedés során hozza össze az élet. Az iroda nemrégiben 27 millió forintos állami támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közös pályázatának keretében ehhez az újabb piacszerzéshez, a tervek szerint Skandináviában és a németajkú országokban növeli az aktivitást.

„Kicsi a mi országunk, kinőttük, a mostani tervezői kapacitásunk, tudásunk és tapasztalatunk még jobb kihasználásához számos lehetőség van külföldön is. Külföldi partnereinken keresztül Magyarországon és a határainkon túl is részt vehetünk nemzetközi projektekben. Mára szerencsére jó pár, világszinten jegyzett, óriási tervező vállalattal is együtt dolgozunk kiemelt projekteken, ami ezt az ambíciónkat tovább erősíti.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.