2019. január 9. 15:00
mfor.hu

Így is csak a teljes lakosság 0,3 százalékát teszik ki, de a kivándorlási trend a német statisztikák alapján egyáltalán nem állt meg, sőt!

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Dinamikusan bővült a magyar lakosok száma Németországban az elmúlt években, és nem úgy néz ki, hogy alábbhagyna a kivándorlási kedv. 2017-ben is közel 15 ezerrel nőtt a kint élők száma, ami bár elmarad a 2013-as 28 ezres csúcstól, de 576 emberrel több, mint a 2016-os növekmény.

A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján azt lehet megvizsgálni, hogy mennyi magyar állampolgár él német lakcímre bejelentkezve. Ettől jelentősen eltér a németországi munkát vállalók száma, akik sok esetben nincsenek bejelentve német lakcímre, mert például magyar cég foglalkoztatja őket kiküldetésben, és/vagy csak rövid időszakra mennek dolgozni, lakóhelyet nem létesítenek hivatalosan, esetleg szürkén vagy feketén dolgoznak. Így az országban lévők valós száma feltehetően magasabb, mint amiről a Destatis tud.

Jelentős különbségek vannak Németországon belül, mivel a magyarok 59 százaléka a két déli tartományban, Bajorországban (35 százalék) és Baden-Württembergben (24 százalék) él, a harmadik helyen Észak-Rajna-Vesztfália áll (11 százalék). Bajorországban 2017. december 31-én közel 73 ezer magyar élt, ezzel a német tartomány – ha külön ország lenne – a harmadik legnépszerűbb magyar kivándorlási célpont lehetne.

A G7 megvizsgálta azt is, hogy az egyes német járásokban* mennyi magyar él, ezt térképen is megjelenítjük. Látványosan magasabb a magyar népesség aránya a déli tartományokban, míg a keleti és északi országrészeket kerülik a magyarok. Mindössze hét olyan járás van Németországban, ahol egyáltalán nem élnek magyarok a hivatalos statisztikák szerint (Kassel Landkreis, Merzig-Wadern, Neunkirchen, Regionalverband Saarbrücken, Saarpfalz-Kreis, Spree-Neiße, St. Wendel).

A legtöbb magyar állampolgár az alábbi járásokban él:

  1. Berlin: 9405 fő
  2. München (város): 8585
  3. München (járás): 3125
  4. Stuttgart: 2945
  5. Freising: 2745

A legmagyarabb járások azonban mások, ezekben 1,3-1,5 százalék a magyarok aránya:

  1. Freising (magyarok száma: 2745, lakosság: 177 997, magyarok aránya: 1,5%)
  2. Heidenheim (1955, 132 006, 1,5%)
  3. Mühldorf am Inn (1615, 114 486, 1,4%)
  4. Passau (város; 690, 51 781, 1,3%)
  5. Pforzheim (1620, 124 289, 1,3%)

Érdekesség, hogy Heidenheimbe a második világháború után sok svábot telepítettek Magyarországról, és még mindig sok sváb származású magyar költözik ide.

A magyarok azonban sehol nem adják a legnépesebb bevándorló csoportot. A 401 járásból ötben a második legnagyobb lélekszámú migráns csoport a magyar, 10-ben a harmadik, 13-ban pedig a negyedik. Ezekben a járásokban 31 ezer magyar él, ahol románokkal (43 ezer), lengyelekkel (25 ezer), törökökkel (23 ezer), osztrákokkal (22 ezer), horvátokkal (8 ezer) és szírekkel (6 ezer) élnek együtt.

A tartományokat részletesebben megvizsgálva az látszik, hogy 2017-ben Berlinben ugrott meg a leginkább a magyarok száma, egyetlen év alatt 2,4-szeresére nőtt. Ez azonban abszolút értékben így sem sok, hiszen 3845-ről 9405-re nőtt a számuk. Berlin egyébként a leginkább nemzetközi német tartomány, a lakosság 25 százaléka volt külföldi állampolgár 2017-ben. A magyarok azonban nem játszanak fontos szerepet, hiszen itt csak a külföldiek 1,1 százalékát adják.

A legkevesebb külföldi a keleti tartományokban van, Brandenburgban és Türingiában is csak 5 százalék az arányuk. A magyaroknak legkevésbé Hamburg jött be: az elmúlt 10 évben itt nőtt a legkevésbé a számuk, csak 91 százalékkal, 2016-ról 2017-re pedig 3 százalékkal csökkent is. A leginkább Berlin (360 százalékos növekedés), Baden-Württemberg (348) és Bajorország (295) vonzotta a magyarokat 10 év alatt, tavalyelőtt pedig Berlin (145 százalékos növekedés) után Bréma volt a mágnes a magyarok számára, itt 15 százalékos volt a növekedés.

Az is látható, hogy aki Németországba költözik, jó eséllyel sokáig marad. Érdemes a 2010-es és a 2017-es adatokat megnézni, mert jól látható, hogy egyre több ideje élnek a magyarok Németországban. Nyolc év felett természetes, hogy csökken a magyar állampolgárok száma, hiszen ennyi idő után lehet megszerezni a német állampolgárságot.

A 2010-ben már Németországban élők túlnyomó többsége maradt is az országban. A 2010-ben 4-8 éve Németországban élő 10 456 fő a 2017-es adatokban a 10-15 éve kint élő 12 700 főbe tartozik, ám ez nem négy-, hanem ötéves periódus, így arányosan 10 160 fő lehet megközelítőleg. Ez azt jelenti, hogy ennek a 2000-es évek végén kiköltözött csoportnak a 97 százaléka ma is Németországban él.

A 2015-ös és 2017-es adatok még jobban összevethetőek: a 2007-2009 között érkezett 10 ezer magyar 92 százaléka maradt 2017 végéig Németországban, és a 2009-2011 között érkezett 21 ezer magyarnak is még a 91 százaléka ott él. Így nagyarányú visszaköltözést várni egyelőre nem tűnik életszerűnek.