A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel tette közzé a legfrissebb inflációs adatokat, miszerint az általános fogyasztóiár-index 24 százalékra mérséklődött az előző havi 25,2 százalékról, a nyugdíjasok árindexe pedig 26,7-ről 25,3 százalékra. Az értékek eltérése és a csökkenés mértéke abból fakad, hogy a nyugdíjasoknak más a fogyasztási szerkezetük, az ő fogyasztói kosarukban például nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a háztartási energia. Pont ez az oka annak is, hogy az ő esetükben nagyobb áremelkedési ütemet közöl a KSH.
Bár a jogszabályok alapján a kormány az infláció mértékével emeli a nyugdíjakat év elején, idén hatalmas differencia van az ellátás növekedése és az árak emelkedési üteme között. A kormány tavaly év végén - a költségvetés újratervezésekor - ugyanis 15 százalékra lőtte be az idei éves infláció mértékét, így ennyivel gyarapodtak az időskori ellátások is.
Ebből pedig már jól sejthető, hogy mennyire nehéz helyzetbe is kerültek idén a nyugdíjasok. A 15 százalékos emelés mellé ugyanis az első négy hónap egészét tekintve 26,6 százalékos inflációval kell megküzdeniük.
Hogy mit jelent ez számokban?
A 15 százalékos emeléssel az átlagnyugdíj 208 ezer forintra emelkedett januárban, ám ha a valós, négyhavi kumulált fogyasztóiár-indexet vesszük figyelembe, akkor 228 980 forintos átlagnyugdíj lenne az az összeg, ami fedezné az árak emelkedését. Igaz, ez előrelépést az életszínvonalban nem tudna biztosítani, ám lehetőséget nyújtana arra, hogy legalább a nyugdíj értéke ne romoljon.
Jelenleg ugyanis 9,1 százalékos reálérték-csökkenésről árulkodnak a számok. Vagyis a nyugdíjak a 15 százalékos emelés ellenére is az értékük majd' egy tizedét elveszítették.
Nominálisan nézve a valós és az elvi átlagnyugdíj közötti közel 29 ezer forintos különbözet van, ennyi hiányzott idén eddig havonta a nyugdíjasok pénztárcájából. Az összeg az államkasszában pihen, tehát megfogalmazhatjuk úgy is, hogy jókora hitelt nyújtanak az idősek a magyar államnak.
Persze csak akkor, ha a kormány döntésre jut a nyugdíjkiegészítés kérdésében, akkor visszamenőlegesen az akkori állapotok alapján megkapják majd a külünbözetet. Viszont a jelenleg ismert információk tükrében ennek időpontja erősen kérdéses. Noha 2021-ben és 2022-ben is két részletben történt nyugdíjkompenzáció, ez sokkal inkább választási fogás volt, mint a segítségnyújtás érdekében történő eltérés a törvényben foglaltaktól. Eszerint ugyanis minden év novemberében történik nyugdíjkiegészítés.
Az idei év nagy kérdése azonban mégis az, hogy a kormány vajon folytatja-e az elmúlt két év trendjét az előrehozott kompenzációval, vagy sem. Amennyiben az utóbbi eset áll fenn és ragaszkodnak a novemberhez, úgy a napnál is világosabb, hogy az elmúlt két évben meghozott döntéseket a választás motiválta és nem a politikai érdek nélküli segítőszándék.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
