A nagyobb kereskedelmi láncok elmúlt hónapokban tett bejelentései alapján kitört idehaza az árháború a boltokban. Bár a kormány is saját árfigyelő-rendszert tervez elindítani, melynek előkészítő bizottsága már felállt, erről sok érdemi információt továbbra sem lehet tudni. Sőt az elmúlt egy hónap kiskereskedelmi szektort jelentősen érintő kormányzati bejelentése a kötelező akciók meghirdetése volt, mely majd csak júniustól léphet életbe. Ennek során a meghatározott termékkörök egy-egy cikkének árát kell lejjebb vinniük a nagyobb élelmiszerláncoknak. És mindeközben továbbra is életben marad az árstopok intézménye is.
Ám hiába a kormányzati próbálkozások, melyek sokkal inkább szólnak a politikáról, mint a kiskereskedelmi árakra gyakorolt érdemi hatásról, a piac szereplői - vagyis az üzletláncok - láthatóan saját hatáskörben is tudják, mit kell tenni a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor is évek óta nem látott mértékben esett vissza a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon.
A folyamat abszolút nem meglepő: az európai uniós bajnok infláció felemészti a bérnövekedéseket és a nyugdíjemelés mértékét is, sőt, már a 13. havi pluszjuttatást is elviszi az árak robbanása. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a vásárlók kosarába a korábbiaknál már jóval kevesebb termék kerül be.
A forgalomcsökkenés megállítása érdekében pedig igazi árháborúba kezdtek: először csak egy-egy termék esetében, majd sorra érkeztek a közlemények, hogy az egyes áruházak hány ezer termék árát csökkentették, vagy épp fagyasztották be.
Ennek hatása pedig mostanra láthatóvá vált - legalábbis erre következtethetünk az Mfor.hu Nyugdíjas Árkosár felmérésének májusi eredményéből.
Módszertanunk
Laptársunk, a Privátbankár.hu immár 16 éve elvégzett Árkosár felmérésére támaszkodva állítottuk össze a Nyugdíjas Árkosarunkat, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ebből számoltuk ki a havi mennyiségeket. Ez alapján összeállítottuk a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért. Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, mely lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Végre egy jó hír...
Mindenképpen a jobb hírek közé sorolható, hogy az Mfor.hu Nyugdíjas Árkosarának májusi értéke szinte forintra megegyezett az áprilisi bevásárlás értékével. Egy hónapja 29 325 forintot kellett kiadni a termékekért, most pedig 29 403 forintot - vagyis 78 forinttal kell többet leszurkolni a 21 termékből álló kosárért.
Ennél olcsóbban legutóbb tavaly októberben lehetett hozzájutni a kosárért - akkor közel 27 800 forintot kellett fizetni a kasszánál. Az ugyan kevésbé örömteli, hogy sorban már a harmadik hónapban nem sikerült csökkennie a kosárértéknek, ám a stagnálás még mindig előnyösebb, mintha újabb drágulás mutatkozna. Mint az egyébként a friss Privátbankár Árkosárnál látszik - egy családi nagybevásárlás közel 500 forinttal többe kerül most, mint áprilisban. További részleteket laptársunk cikkében találhat >>>
A havi drágulás mértéke tehát elenyésző, százalékban kifejezve csupán 0,3 százalék és éves bázison is jelentősebb mérséklődés mutatkozik. Az áprilisi 34,3 százalék után májusban 26,8 százalékig mérséklődött az éves áremelkedés üteme.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ebben bizony már a bázishatás is bejátszik, hiszen egy évvel ezelőtt már igen magas, 32 százalékos volt a Nyugdíjas Árkosár-index.
... de az összkép elkeserítő
A 15 százalékos év eleji nyugdíjemeléshez képest továbbra is borzasztóan magas a májusi 26,8 százalékos árindex. Igaz ugyanakkor az is, hogy néhány hónap leforgása alatt sikerült a tavaly novemberben és decemberben mért 50 százalékos éves bázisú drágulási ütem közel felére mérséklődnie e mutatónak.
Az összkép azonban elkeserítő. Bár a kormány szankciósnak, illetve háborúsnak titulálja az inflációt Magyarországon, ezeknek vajmi köze van ahhoz, hogy ilyen magasságokig nőtt az árindex. Már csak azért sem, mert az infláció idehaza jóval a háború előtt, már 2021 elején emelkedő trendbe fordult, ami az alábbi grafikonon is jól kivehető. Miközben 2021 januárjában még 2,7 százalékos volt az áremelkedés átlagos üteme, májusban már 5,1 százalékot közölt a Központi Statisztikai Hivatal. Éppen ezért is releváns, ha megnézzük, a társadalom legidősebbjei a mindennapokban milyen érzékelhető drágulást tapasztaltak a Nyugdíjas Árkosár alapján.
Míg 2021 májusában még 17 597 forintért lehetett beszerezni az Árkosár termékkörét szemben a mostani 29 403 forinttal. Két év alatt ez 67,1 százalékos drágulást jelent. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjakat a kiegészítések figyelembevételével 2021-ben 4,8, 2022-ben 14, idén pedig 15 százalékkal emelték, vagyis az ellátások 37,4 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt.
A Nyugdíjas Árkosár alapján a nyugdíjak 17,7 százalékot veszítettek az értékükből 2021 óta. Ennyivel kisebb értékben tudnak alapvető élelmiszereket beszerezni a társadalom legidősebbjei most.
Óriási különbségek az áruházak között
A cikkünk elején említett árverseny elképesztő különbségeket eredményezett májusra az egyes kiskereskedelmi áruházláncok között egyes termékek esetén. Kollégáink felmérése szerint a sajt, a krumpli és a tojás esetén hatalmas differenciák vannak, ha a legalacsonyabb és a legmagasabb árakat hasonlítjuk össze.
A sajt esetén 111 százalékos az eltérés, míg az egyik áruház 1890 forintért kínálja a kilóját, addig az 3999 forintért is beszerezhető. A krumpli esetében sem sokkal kisebb a különbség, 100 százalékos: 199 forintos kilós ár áll szemben a 399 forintossal, míg a tojás legolcsóbban 629 forintért szerezhető be, addig az egyik hipermarketben 1099 forintot kell adni 10 darabért - a külöbség közel 75 százalékos. De nem marad el sokkal ettől az alma kilós árában tapasztalt differencia: a 487 és a 839 forint között 72 százalékos a különbség.
A vizsgálatba vont 21 termék között azért ebben a hónapban is akadt, aminek havi és éves szinten is alacsonyabb lett a három hipermarket alapján számolt átlagára. Kezdjük az utóbbival, az éves árcsökkenéssel, mivel ezen a bázison csupán a párizsi ára tudott csökkenni, mégpedig 22 százalékkal. Havi szinten viszont három termékért is kevesebbet kell már kifizetni:
- a sajt kilós átlagára 14,9 százalékkal lett olcsóbb a három hipermarketben rögzített ár alapján,
- a krumpli és az üditő ára pedig egyaránt 11,7 százalékkal lett alacsonyabb, mint áprilisban.
Az viszont már kevésbé esik jól a pénztárcáknak, hogy májusban is voltak brutálisan tovább dráguló termékek az átlagárak alapján:
- az alma kilója 38,5,
- a tejföl 20,8,
- a liszt 13,5,
- a banán pedg 12,4 százalékkal kerül többe, mint egy hónappal ezelőtt.
Éves bázison még ezeknél is nagyobb arányokkal szembesülnek a nyugdíjasok a pénztáraknál:
- a 1,5 százalékos zsírtartalmú - nem ársapkás - tej 76,6,
- a kenyér kilója 71,7,
- az alma 66,4,
- a tejföl 64,8,
- a rizs 52,3,
- a tojás 47,6,
- az ásványvíz 39,3,
- a banán pedig 35,3 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
Egyedül a szintén ársapkás olaj ára nem változott, minimálisan - 5 százaléknál kisebb mértékben - drágult a sajt (3,7 százalék), a cukor (4,4 százalék), valamint a margarin (4,6 százalék).
Egyébként, ha mindent ott szeretne beszerzeni a nyugdíjas vásárló, ahol a legolcsóbb - melynek logisztikája pusztán egy eszmefuttatássá teszi ezt a szempontot -, akkor 3724 forintot lehetne spórolni a bevásárlás során.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
