2023 utolsó négy hónapjában trendszerűen felülbecsülték az inflációnak az előző év azonos hónapjához viszonyított alakulását a hazai elemzők ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a rákövetkező hónapban kiszámolt – derül ki a Reuters Poll elemzői konszenzusából. A 24.hu elemzőket kérdezett arról, mi lehet ennek hátterében, megjegyezve, a jelenség gyanúsan egybeesik a KSH-nál bekövetkezett vezetőváltásokkal. Az első kérdőjel akkor merült fel, amikor az októberi inflációs adat épp az Orbán-kormány részéről mérföldkőként kitűzött 10 százalékos mérték alá esett.
A lap ismerteti, a KSH az új modell szerint a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe az infláció számítása során. A hivatalban megnézik, hogy az adott hónapban a fogyasztás mekkora része esett a „rezsicsökkentett” szint alá, mekkora része került a fölé, majd mennyiségi súlyozást végezve becslést készítenek arról, hogy a teljes háztartási szektor együttesen mennyi energiát fogyasztott el.
A módszertan alkalmazása az elmúlt hónapokban vitát robbantott ki, az állami statisztikai intézmény pedig több alkalommal letorkolló-magyarázkodó közleményt bocsátott ki.
A lap megjegyzi, decemberi hírek szerint az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tárgyalást kezdeményezett a KSH-val az energiainfláció mérése miatt, az európai társszerv pedig már tavasszal 22 ajánlást fogalmazott meg a magyar intézmény felé.
Elemzők szerint egyébként az infláció vártnál gyorsabb javulása három tényezőnek tudható be:
- egyrészt az energiaárak inflációjának óriási esése a módszertani változás miatt,
- másrészt a kőolajár csökkenése miatt az üzemanyagok ára is zuhant,
- harmadrészt az élelmiszerárak növekedése is nagy mértékben lelassult.
(Az élelmiszerek árváltozását lapcsoportunk is figyeemmel kíséri. A szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, havonta közzéteszi a Privátbankár Árkosár-félmérés adatait, míg lapunk az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérést készíti el ugyancsak havi rendszerességgel.)
A rotterdami tőzsde határidős gázárait ezen a grafikonon követhetik figyelemmel:
A 24.hu rámutat, az energiaárak inflációjának mérése módszertanilag nem helyes, mert „mert a fogyasztói árindexnek az árváltozásokat kell mérnie, a hivatal viszont az energia esetében hónapról hónapra a fogyasztási mennyiség változásait is méri, ez pedig így már egy volumenindex”. Hozzáteszik, az elfogyasztott mennyiségek adatai az inflációs adat közzétételekor nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, így az elemzők sem számolhatnak vele.
A lap által megkérdezett szakértők közül Árokszállási Zoltán, az Equilor munkatársa úgy véli, az egyre hidegebbre fordult idő ellenénére a KSH-nál úgy jön ki a kisebb mértékű energiafogyasztás, hogy
az elfogyasztott mennyiséget a korábbi évek fogyasztási szokásai alapján kalkulált úgynevezett fogyasztási jelleggörbéhez viszonyítják.
Ez azt jelenti, hogy ha az idei havi fogyasztási adatok már nem érik el a jelleggörbe szintjét, akkor a KSH mégis csökkenést tud kimutatni. Ezzel az átlagáraknál is mérséklődést lehet prognosztizálni – figyelmeztetett a szakértő.
