Hazánk volt az egyetlen olyan ország a kelet-közép-európai régióban, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. A járvány látványos fordulatot hozott az addigi trendben, ebben azonban komoly szerepe volt a botrányos lélegeztetőgép-beszerzéseknek - írja a G7.
Az OECD adatai szerint 2002-ben a nemzeti össztermék 5 százalékát költötte a magyar állam egészségügyi kiadásokra, mellyel a régiós középmezőnyhöz volt elég. Kissé eltérő számokkal, de hasonló képet mutat az Eurostat adatai alapján számolt GDP-arányos mutató is. Utóbbiból az is látszik, hogy az uniós átlagtól már akkor masszívan elmaradtunk, a románokat viszont még messze megelőztük.
A lap szerint az egészségüggyel sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány-kormány nem tudott mit kezdeni. Egy-másfél évente váltották egymást a miniszterek, a tárcát összesen hét politikus vezette 2002 és 2010 között, a szektor kezelése pedig összességében abszolút kudarc volt.
A GDP-hez és az összes állami kiadáshoz viszonyított egészségügyi költés már a 2008-as válság előtt a 2002-es szint alá esett vissza, és egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet.
A koronavírus-járvány azonban újabb látványos változást hozott a trendekben. Az OECD-nél sajnos pont a magyar adatok hiányoznak még 2020-ra, az Eurostat szerint azonban ebben az évben harmadával nőttek a magyar állam egészségügyi kiadásai. Nem meglepő módon 2020-ban mindenhol látványos növekedés volt, a magyar ugrás azonban nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy a járvány jótékony hatásaként a kormány több évtizedes elmaradásra reagált, de sajnos nem erről van szó. A növekedés nagy része ugyanis egész biztosan a pandémiához kötött botrányos eszközbeszerzéseknek köszönhető.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar egészségügy elmúlt 20 évének egyértelműen leglátványosabb fejlesztése nagyrészt egy korrupciógyanús eszközbeszerzés volt - írja a G7.
Magyarországnak ezzel sikerült visszaelőznie Lengyelországot, illetve legalább a GDP-arányos költésben Romániát is.
