Az elmúlt években a magyar kormányfő a külpolitikában a korábbinál jóval aktívabb volt, igaz, ez a munka a fennálló szövetségi rendszerekben, mint az EU vagy a NATO, inkább elszigetelte hazánkat. A keleti orientáció, az orosz és a kínai érdekek kiszolgálása ugyan járt olyan következményekkel, amelyeket rövid távon komoly eredménynek ad el a kormányzat, ám összességében ezek kapcsán is sok a kérdőjel. A felpörgő kínai beruházások például jól mutatnak a statisztikákban, ám a jelentős állami támogatás mellett idecsábított akkumulátorgyárak aligha szolgálják a magyar (átlag)emberek érdekeit. Talán ennél is rosszabb a mérleg az oroszok esetén, gyakran hangzik el az az érv, hogy tőlük olcsón tudunk energiahordozókat (földgázt, kőolajat) venni, ám ezt a tények számos esetben cáfolták.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Miközben Orbán Viktor viszonylag kevés érdemi eredményt ért el a határokon túl, addig a magyar gazdasági helyzet köszönőviszonyban sincs a kormányzati tervekkel. Tavaly decemberben még 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány, amely valószínűleg végül ennek csupán a töredéke lesz. Az egy százalék alatti bővülés nagyjából arra lesz végül elég, hogy a tavalyi visszaesést ledolgozza a gazdaság, mindezt úgy, hogy közben a tavalyi évben 6,7 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, és idén is jó eséllyel túllépi a többször módosított (most éppen 4,5 százalékos) tervet. Ez összességében azt jelenti, hogy hiába a túlköltekezés, a szavazópolgárok ebből mit sem érzékelnek, miközben több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott az elmúlt hetekben, amelyek a kormánypárt vereségét vetíti előre a 2026-os választásokon.
Mindezek miatt Orbán Viktor számára akár létkérdés is lehet, hogy a következő amerikai elnök tevékenysége révén a magyar gazdaság komoly növekedést tudjon 2025-ben generálni, ami forrásokat biztosítana a választási osztogatáshoz is. Nagyon komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a két nagy párt között konszenzus tapasztalható a Kínával szembeni politika kapcsán. Ráadásul a magyar kormány által elítélt tömbösödésnek első elnöksége alatt éppen Donald Trump adott lendületet, amikor különböző büntetővámokat vetett ki. Szinte biztosra vehető, hogy mindez az új elnöki időszak alatt sem fog változni, így az utóbbi időszak erőteljes magyar-kínai közeledése aligha lesz ínyére az új Trump-adminisztrációnak.
A protekcionista politika nagyon fájdalmas lehet
A választási kampányban Donald Trump gyakran beszélt arról, hogy megválasztása esetén az amerikai gazdaságot „megvédi”, ráadásul a korábbinál agresszívebb protekcionizmust ígért. Az elnök ígérete szerint komoly védővámok bevezetésére készül, ami nemcsak a kínai termékeket, hanem az EU-ból érkezőket is érintené.
Ha Donald Trump valóban protekcionista gazdaságpolitikát folytat, beleértve a védővámokat, az biztosan negatív hatással lesz a magyar gazdaságra is.
Már csak azért is, mert az amerikai védővámok akadályozhatják, de legalábbis drágíthatják a magyar cégek exportját az USA-ba. Különösen fájdalmas érintheti ez az egyébként is gyengélkedő autóipart, de gondot okozhat az elektronikai termékek és a vegyipar esetén is. A magyar export egy része persze nem direktben megy az Egyesült Államokba, hanem Németországon keresztül, de összességében a feldolgozóipar számára a visszatérő elnök nem jelent majd segítséget.
Problémás lehet az is, hogy a védővámok miatt az EU gazdasági helyzete romlik, hiszen a vállalatok exportjának egy része kieshet. Magyarország az EU egységes piacának része, a kivitel nagy része itt realizálódik, így az idei évhez hasonlóan ez visszafoghatja a magyar gazdaság növekedését is. Ráadásul mindez a hazai munkaerőpiacra is negatív hatással lehet, hiszen gyengébb konjunktúra esetén a cégek elbocsátásokról dönthetnek. Az elmúlt években nagyon feszes hazai munkaerőpiacon ennek halvány jelei az utóbbi hónapok romló statisztikáiban már kezd látszódni.
Az sem mellékes, hogy a védővámok növelhetik az inflációt az USA-ban. Ez továbbá a költséges kormányzati tervek, amelyek a már most is magas költségvetési hiányt tovább hizlalhatják, összességében erősödő dollárral járhatnak. Ez pedig nemcsak az álmoskönyv, de választási eredmények után a gyakorlatban is tapasztaltak alapján gyengébb forintot eredményezhet. A forint esése pedig a magyar inflációt is emelheti, ami a másfél év múlva esedékes hazai választások előtt vélhetőleg nem célja Nagy Mártonéknak.
Miben reménykedhet Orbán Viktor?
A magyar kormány saját magát szorította be az orosz- és kínai barát külpolitikával, a visszatérő elnök révén viszont Orbán Viktor levegőhöz juthat. Trump esetében ráadásul olyan politikus kerül a Fehér Házba, aki az előzetes nyilatkozatai és győzelmi beszéde alapján is arra törekszik majd, hogy az ukrajnai háborút bármi áron lezárja. Hogy mindez miként valósul meg, az nem egyértelmű, ám könnyen elképzelhető, hogy ebben az esetben az uniós szankciók is puhulhatnak, és azzal is számolhat a magyar miniszterelnök, hogy a lojalitását Putyin ellentételezi majd.
A magyar miniszterelnök szerepvállalásai alapján az sem meredek elképzelés, hogy közvetítő szerepre törekszik majd az USA és az EU között, miután az európai politikusok közül neki van a legjobb kapcsolata Trumppal. Ha ez megvalósulna, akkor akár az is feltételezhető, hogy ezért a szerepért azt várja, hogy az EU félreteszi a korábbi vitákat, és így a magyar kormány hozzájut a befagyasztott uniós forrásokhoz. Annak segítségével ugyanis számos területen lehetne olyan dolgokat tenni, vagy legalább ígérni, amely megalapozhatja Orbán Viktor következő választási győzelmét is.
