Kedden magyar idő szerint este 8-kor jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomalkuból és szigorú szankciókat foganatosítanak Iránnal szemben.
Trump a sajtótájékoztatóján elmondta: ennek az egyezségnek sosem lett volna szabad létrejönnie, hiszen lehetővé tette, hogy Irán folytassa az urándúsítást. Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust - a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet.
Nyilatkozatában békét és támogatást ajánlott az iráni népnek. Szerinte az iráni nép jobb kormányt érdemel a jelenleginél. Az iráni politikai rendszert elnyomóként jellemezte, amely négy évtizede uralkodik az irániakon. Hangsúlyozta, hogy nyitott egy új megállapodás megkötésére, ha Irán készen áll majd erre. Amennyiben így lesz, az elhozhatja a békét - tette hozzá.
Az amerikai elnök szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a 2015-ös többhatalmi szerződést, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog. Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában nagy hazugság volt.
A bejelentésre azonnal reagált az iráni állami televízió is. Trump döntését jogtalannak és törvénytelennek nevezték, mely aláássa a nemzetközi megállapodást.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök bátor, helyes döntést hozott az iráni nukleáris alku felmondásával.
Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter a döntés után elmondta: Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és ezért senki másnak nem tartozik magyarázattal.
Marcon sajnálatát fejezte ki
Franciaország, Németország és Nagy-Britannia is sajnálatosnak tartja az Egyesült Államok döntését, hogy felmondta az iráni atomegyezményt, de kész együttműködni egy átfogóbb megállapodás kidolgozásában - közölte az Elysée-palota kedden.
Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren bejelentette, hogy Párizs olyan, az iráni atomprogramról szóló szélesebb megállapodáson fog dolgozni, amely lefedi majd az iszlám köztársaság regionális tevékenységét, illetve ballisztikusrakéta-programját is.
"Kollektívan fogunk dolgozni egy szélesebb megállapodáskereten, amely lefedi a nukleáris tevékenységet, a 2025-öt követő időszakot, a ballisztikus tevékenységet, valamint a Közel-Kelet stabilitását, különös tekintettel Szíriára, Jemenre és Irakra" - írta az államfő.
Macron hangsúlyozta: veszélyben forog az atomfegyverek elterjedését akadályozó nemzetközi rendszer.
Az atomalkut az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá 2015-ben. Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzési jogát.
