Trump hétfőn Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy kedden, helyi idő szerint délután két órakor hozza nyilvánosságra döntését a Fehér Házban. Az elnök nem fűzött kommentárt a bejegyzéshez, s egyetlen félmondattal sem érzékeltette, hogy milyen döntés várható. Eddigi állásfoglalásai alapján azonban elemzők úgy vélik, hogy felmondja a 2015-ben Teheránnal megkötött többhatalmi egyezményt. A megállapodást az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írta alá, s lényege az, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az Irán ellen hozott szankciókat, annak fejében, hogy Teherán ellenőrizhetően lemond atomfegyver kifejlesztéséről.
Donald Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is erőteljesen bírálta a megállapodást, bár a múlt hétfőn - a Muhammadu Buhari nigériai államfővel tartott sajtóértekezletén - nem zárta ki új tárgyalások lehetőségét Teheránnal, számolt be az MTI.
Amennyiben Trump felmondja az atomegyezményt, annak a biztonságpolitikai és katonai kérdéseken túl egy másik vetülete is lehet. Washington vélhetőleg megpróbálja majd nyomás alá helyezni Iránt, és kiszorítani az olajpiacról az országot. Benne van a pakliban, hogy azért az iráni olaj nem fog eltűnni az olajpiacról, és például a kínaihoz kerül, de rövid távon mindenképpen növeli a kockázatokat Trump várható döntése.
Ez pedig az elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi időszakban dinamikusan emelkedő WTI kőolaj ára, amely 70 dollár felett is járt hétfőn tovább emelkedik. Az olaj árára ráadásul az iráni nukláris megállapodás felmondásán túl az OPEC is próbál hatni, amely folyamatosan korlátozza a kitermelést, miközben a világgazdaság erős teljesítménye révén kereslet globális szinten növekszik.
Érdemes megjegyezni, hogy amennyiben tovább erősödik az olajár, a szintén izmosodó dollárral karöltve, meglepően gyorsan 400 forint üzemanyag árakat eredeményezhet.
