Keddre virradóra, éjféltől életbe léptek az Irán elleni szankciók, amelyeket az amerikai elnök az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi egyezmény májusban történt egyoldalú felmondásakor ígért meg. Ezek értelmében keddtől Teherán például nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, a büntető intézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot (azaz a kormány által külföldi pénznemben kibocsátott kötvényeket), az iráni arany-, és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél-, és szénipart. Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviárexportot és olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing.
Mindez azonban nem elég, hiszen Trump Twitter-oldalán ismét fenyegetőzésbe kezdett: aki Iránnal üzletel, az az USA-val nem fog. Az EU ennek ellenére rendeletileg tiltja meg az európai cégeknek, hogy befagyasszák a kapcsolatukat Iránnal a nukleáris megállapodás életben tartása érdekében. Ennek apropóján - akárcsak korábban Észak-Korea esetében - összegyűjtöttük idén milyen termékekkel és milyen értékben kereskedik hazánk Iránnal.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint az exporttevékenység a meghatározóbb Iránnal, 2014 és 2017 között évente átlagosan 9,6 milliárd forint értékben értékesítettünk, igaz, a 2017-es év ebből a szempontból kirívó volt a maga közel 14 milliárd forintos exportjával. Ekkor úgy tűnik, megugrott a kereslet az emelő, mozgató, be és kirakodógépek irán. Ezzel szemben az import értéke ennek a felét sem igazán éri él, évente átlagosan 4,2 milliárd forintnyi árut hoztunk be Iránból. Akárcsak az export esetében itt is volt egy kiugró év, ami az átlagot felhúzta, 2016, amikor valamivel több mint 14 milliárd forint értékű áru jött hozzánk Iránból. Ennek zöme pedig nyersolaj volt 13,1 milliárdért.
Idén január és május között összesen valamivel több mint 444 millió forint értékű árut importáltunk, míg a kivitel ennek sokszorosára 3,4 milliárd forintra rúgott.
Az import 27 százaléka (121,8 millió forint) a friss vagy hűtött görögdinnye-behozatalnak köszönhető. Irán egyébként az egyik legnagyobb dinnyebeszállítója hazánknak, ennél nagyobb forgalmat ugyanis csak Macedóniával (175 millió forint értékben) és Görögországgal (168 millió értékben) bonyolítunk le a dinnyepiacon. Kiemelkedő értékben érkezett hozzánk szárított mazsola (78,3 millió forint). 30-40 millió forint értékben pedig sztirol polimereit vettünk, datolyát friss, hűtött vagy szárított formában, illetve friss vagy hűtött formában szarvasgombát. Utóbbi abból a szempontból külön érdekes, hogy az importunk 91 százaléka érkezik Iránból.
Ami az exportot illeti, a legnagyobb forgalom a műszálas vattának és az ebből készült fültisztító pálcikáknak, tömítéseknek, tekercseknek köszönhető. Az év első öt hónapjában több mint félmilliárd forint értékben vásárolt magyar cégektől ilyen terméket Irán. Értékben nem sokkal maradnak el ettől a gyógyszeripari termékek (475 millió forint), a szerves vegyi anyagok (303 millió), a negyedik legnagyobb igény Irán részéről az egészségügyi betétek iránt mutatkozik, hiszen 225 millió forintért vásároltak tőlünk május végéig.
Ezeken kívül 100 millió forint értékben értékesítettünk fagyasztott csemegekukoricát, csemgekukorica vetőmagot, folyadék vagy gáz szűrésére alkalmas centrifugát, valamint szappanokat, mosószereket. Említésre méltó még a fajtatiszta tenyészkecske iránti érdeklődés, Irán 89,4 millió forint értékben vásárolt idén.
A külkereskedelmi termékforgalom mellett még nagyobb projektet is megkérdőjelezne Trump fenyegetőzésének betartása. Tavaly tavasszal ugyanis Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Ali Akbar Salehi, az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet (AEOI) vezetője, iráni alelnök nukleáris együttműködésről írt alá egy szerződést. Ennek értelmében a két ország közösen fejlesztene 25 megawattos atomerőművet, amit Ázsiában és Afrikában adnának el, ugyanakkor Iránban is felépítenének egyet.
