Az IDEA Intézet 2023. április 27-május 19. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredménye szerint a megkérdezett magyar lakosság relatív többsége (37 százalék) az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja a hazai magas infláció közvetlen kiváltó okának. A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, míg kevesebb mint egytizedük (7 százalék) az orosz-ukrán háborút jelöli meg a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada (31 százalék) nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni.
Ahogyan a hazai politikai véleménynyilvánítások esetén tapasztalható, a legnagyobb megosztottság a kormányzópártok és a legutóbbi választáson közösen induló ellenzéki pártok – kivétel Mi Hazánk – támogatói között áll fenn. A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége (65 százalék) elfogadja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt. A pénzromlásért az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka, a kormány gazdaságpolitikáját pedig mindössze 3 százalékuk okolja.
Az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) szavazói közül tízből nyolcan (79 százalék) a kormány gazdaságpolitikáját tartják az áremelkedések okozójának. A Mi Hazánk választói között viszont kiegyensúlyozottabb képet látunk, kicsivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) az uniós szankciókat, míg további több mint harmaduk (33 százalék) a kormányt hibáztatja a jelenlegi gazdasági helyzetért.
Azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak választ adni a pártpreferenciáikra, 31 százalékuk a kormányzatot nevezi meg az áremelkedések fő kiváltójának, míg 60 százalékuk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
