Utoljára január 12-én találkoztak a pedagógus szakszervezetek (a PSZ és a PDSZ) képviselői a kormánnyal, a tárgyalások akkor is eredménytelenül zárultak, a kormány nem biztosít a hivatalos 10 százalékos bérpótlékemelésen kívüli érdemi alapbéremelést. Ezért a napokban kiküldték az iskolákba a leveleket, amelyekben arra kérik az ott dolgozókat, csatlakozzanak a sztrájkhoz, s első lépésként alakítsák meg a helyi sztrájkbizottságot.
Arra a kérdésre, hogy a figyelmeztető sztrájkig lesz-e még találkozója a két szakszervezetnek, Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak azt mondja:
„Külön kértük, hogy tűzzünk ki minél előbb újabb időpontot a bértárgyalásra, de a kormány csak január 26-án hajlandó ismét tárgyalóasztalhoz ülni velünk, mindössze két munkanappal a figyelmeztető sztrájk időpontja előtt. Őszintén szólva még a valójában 9 százalékos bértömegnövekedést is elviszi a mostani infláció, tehát szinte semmit nem ér.”
Az alelnök arról is beszámolt, hogy nemcsak a levelek mentek ki az iskolákba, az előkészületek is folyamatban vannak. Ráadásul a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Teherfuvarozók Európai Szövetsége (TESZ) is beállt melléjük, és a kétórás figyelmeztető sztrájk alatti támogatásukról biztosították a pedagógus szakszervezeteket. A MASZSZ például demonstrációt tart a kétórás figyelmeztető sztrájk alatt.
„Sőt, a vasutasokkal is folytatunk tárgyalásokat, így minden bizonnyal az ő sztrájkjuk is épp arra az időre esik, amikor mi március 16-án a tervek szerint egész napra beszüntetjük a munkát, ha a kormány nem ad tisztességes béremelést."
Tavaly egyébként, amikor július 31-én a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hirdetett demonstrációt a Hősök terére - mert az orvosokkal ellentétben a szakápolók fizetését nem emelték meg -, a tüntetésen a pedagógusok szolidaritásból ott voltak a nyári forróságban a tömegben. Felmerül a kérdés, hogy az egészségügy tervez-e hasonló lépést, hogy bármilyen módon támogassa a pedagógusokat.
„Igen, mi ott voltunk, de úgy gondolom, a jelenlegi járványban az egészségügynek van elég gondja-baja, tehát ez nem is várható el tőlük. Abban azonban biztos vagyok: a szolidaritásukkal megkeresnek majd minket, hogy milyen formában tudnak támogatni” – véli Totyik Tamás.
Minél kisebb a település, annál nagyobb a félelem
Arról, hogy január végén vajon hány oktatásban dolgozó fog részt venni a figyelmeztető sztrájkban, pontos számaik még nincsenek a pedagógus szakszervezeteknek.
„A sztrájk előtti napokban látjuk majd pontosan, mekkora lesz a hajlandóság arra, hogy január 31-én az első két órát ne tartsák meg. Egy biztos, nagyon nagy a félelem a kollégák körében. Már tudunk olyan tankerületről, amelyik rosszallását fejezte ki a sztrájkkal és az esetleg részt vevő tanárokkal kapcsolatban, s hallottunk olyanról is, hogy sokan az első félévet lezáró értekezletet éppen erre az időpontra tették”
– mondja az alelnök, aki szerint vannak akadályozó tényezők, de a legnagyobb probléma mégis a félelem, illetve a megfélemlítés. Minél kisebb egy település, annál nagyobb a félelem, de bíznak abban, hogy mégis lesz elmozdulás.
„Tapasztaljuk, hogy van mozgolódás, csak a felállás a fotelből megy nehezen. Mégis optimisták vagyunk, a szakszervezetekkel el fogjuk érni azt a társadalmi küszöböt, hogy nagyobb figyelmet kapjunk” – teszi hozzá.
Ugyanakkor a szülőket is szeretnék megnyerni, hogy azon a napon az első két tanítási órában támogassák őket céljaik elérésében. Jelenleg a kormány és a szakszervezetek között komoly szakadék tátong, hiszen a kormány azt szeretné, hogy a gyermekfelügyeleten kívül valódi órákat is tartsanak a pedagógusok, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMIA) szerint ez lenne ugyanis a 'még elégséges szolgáltatás'.
„Ez azonban a sztrájktörvény teljes semmibe vétele és nevetségessé tétele. Remélem, hogy a független magyar bíróság ehhez nem adja majd a nevét, hogy a sztrájk alatt a pedagógusok gyerekeket tanítsanak” – utal arra Totyik Tamás, hogy emiatt a bírósághoz fordultak az ekörül kialakult vita miatt.
Szombaton volt egyébként az oltatlan pedagógusok sztrájkja Budapesten, ahol a szakszervezet nem volt jelen. Véleményük szerint mindenkinek a magánügye, hogy oltatlanként hol vesz részt, ők csak a jogi oldalát nézik. Azaz, hogy az oltatlan kollégákkal mi történik, mert fizetés nélküli szabadságra küldésük nagyon nagy fejfájást okoz az intézményekben annak ellenére, hogy a kormány azt hajtogatja: nincs semmi probléma.
„Igenis van probléma, mert a gyermekmegőrzés szintjére süllyesztették az iskolákat, és sok helyen nem valódi, nem minőségi oktatás zajlik. Az ugyanis, hogy pedagógiai asszisztenst vagy magyartanárt küldenek be rajzórára, nem a problémamegoldást mutatja. Arról pedig hiába volt szó, hogy majd a végzős egyetemistákat is bevetik a tanárhiány enyhítésére, még egytelen egy esetről sem hallottunk, hogy bruttó 260 ezer forintért hajlandó lett volna valaki elmenni tanítani közülük. Hiszen diákmunkában 2-3 hét alatt megkeresik ezt a pénzt” – jelentette ki a PSZ alelnöke.
