Donald Trump sosem csinált titkot abból, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az amerikai elnök már kormányzása első évében bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, több intézkedésével is puhította az Egyesült Államok emissziós korlátait, Twitterén is rendszeresen a globális felmelegedésen gúnyolódik, és bár tavaly év végén azt mondta, már elfogadja, hogy változik a Föld klímája, de nem érdekli, mert az majd "úgyis visszaváltozik."
Ilyen előélet után nyit Trump újabb frontot a klímatudományok elleni harcban. A jövőbeli támadás elemeit a New York Times szedte össze. A lap szerint a következő hónapok során a Fehér Ház visszavonja az Obama-kormány legjelentősebb emissziókorlátozó rendelkezéseit, és növelni fogja az erőfeszítést, hogy a Trump-féle klímaszkeptikus nézőpontot más nemzetekre is rákényszerítse.
Játék a számokkal
A támadás első eleme látszólag nem valami drámai: pusztán arról van szó, hogy a United States Geological Survey kormányügynökség élére kinevezett James Reilly arra utasította a testületet, hogy becsléseikben csak 2040-ig modellezzék le a klímaváltozás hatásait, ne pedig az évszázad végéig, ahogy korábban tették. Ezzel a látszólag nem túl jelentős változtatással a Times által megkérdezett tudósok szerint az a probléma, hogy jelentősen félrevezetővé fogja tenni a jövőbeli klímajelentéseket, mert a jelenlegi károsanyag-kibocsátás hatásai döntően épp a 2040-t követő időszakban válnak érezhetővé. A számítógépes modellek jóslatai szerint a Föld nagyjából 2050-ig hasonló ütemben melegszik, mint az elmúlt időszakban, attól fogva azonban a folyamat sokkal drasztikusabbra fordul a széndioxid-kibocsátás függvényében.
A kormány fő céltáblája az Egyesült Államok 13 állami ügynökségének durván négyévente közölt közös klímaváltozással kapcsolatos kutatása, a National Climate Assessment jelentés. A legutóbbi, 2017 végén közzétett tanulmány szerint, ha nem fogjuk vissza a fosszilis tüzelők emisszióját, a Föld atmoszférája 13 Celsius fokkal is felmelegedhet a század végére, mely valószínűsíthető hatásairől alighanem már mindenkinek van tudomása: drasztikus tengerszint-emelkedés, még szélsőségesebb és pusztítóbb időjárásbeli jelenségek, zuhanó terményátlagok, élelmezési és egészségügyi problémák sora.
A következő, várhatóan 2021-re vagy 2022-re esedékes jelentésen már megkezdődtek a munkák, azonban az érintett tudósok szerint a kormány rendelkezéseinek megfelelően ebből már hiányozni fognak a legrosszabb forgatókönyvet felvázoló modellek, és ez nem csak a National Climate Assessmentre lesz igaz, hanem további, az amerikai kormány által megrendelt tudományos jelentésekre is. Philip B. Duffy, a legutóbbi NCA-jelentés egyik opponense szerint ez nem más, mint szégyentelen kísérlet a tudomány átpolitizálására, mely gyakorlat őt egyenesen a Szovjetúnió módszereire emlékezteti.
James Hewitt, az USA környezetvédelmi hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) szóvivője azzal igyekezett megvédeni a klímabecslések 2040-el való bezárását, hogy a korábban alkalmazott, "pontatlan" modellek, melyek a legrosszabb eshetőséget igyekeztek megfesteni, nem a világ valódi állapotát tükrözik, és nagyon alaposan újra kell vizsgálni őket.
Több tudós viszont tiltakozik a modellek 2040-ig való limitálása ellen, mondván, az így létrejövő jelentések hiányos és tévesen optimista képet festenének arról, hogy milyen következményekkel járna, ha továbbra is úgy égetnénk a szént, olajat és benzint, ahogy a csövön kifér.
Nem minden kormányhivatal hajlandó ugyanakkor 2040-ig limitálni a modellek előrejelzéseit. Az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration) azt közölte a Times-szal, hogy "jelenleg nem terveznek ilyen változtatásokat."
Pirosak és kékek vitázhatnak a bolygó jövőjéről
A Trump-kabinet azonban nem csak a klímatudományok módszertanát változtatja meg, de felállíthat egy új klímavizsgálati bizottságot is, melynek feladata a kapott eredmények megkérdőjelezése lesz. A Times szerint a javasolt testület a tudományos modellek eredményeit egy "piros csapat-kék csapat" felosztású vita tárgyává tenné, ami itt azt jelentené, hogy a kutatásokat a tudósok "piros" csapata kritizálná, a "kékeknek" pedig meg kellene védeni a vizsgálataikat.
Ezt a törekvést a Princeton egyetem korábbi, nagy tiszteletnek örvendő fizikusa, a 79 éves William Happer vezeti, aki viszont manapság leginkább arról ismert, hogy nem hisz az emberokozta klímaváltozásban, valamint arról, hogy egészen botrányos nyilatkozatokban igyekszik megvédeni a bolygó felmelegedéséért felelős széndioxid-kibocsátást.
"A szén-dioxid démonizálása pont olyan, mint szegény zsidók démonizálása Hitler idejében."
- hoz egy példát Happer megdöbbentő megnyilvánulásaiból a Times. A jelenleg az USA Nemzetbiztonsági Tanácsában (National Security Council) szolgáló fizikus szándékát az új klímavizsgálati bizottság felállítására John R. Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is támogatja. És mindkettejüket támogatja Robert Mercer szélsőjobboldali milliárdos és lánya, Rebekah, akik a klímatudományok aláásását célzó törekvéseket is finanszíroznak.
Happer szélsőségesen klímatagadó álláspontja még a Trump-kormányon belül sem okoz osztatlan sikert. Felháborodott klímatudósokon és ex-kollégákon túl több fehér házi tisztviselő, köztük az elnök gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow is arra kapacitálja Trumpot, hogy ne adjon az idős fizikus javaslatára, mert azt úgy lehetne értékelni, mint a Fehér Ház támadását a tudomány ellen. Stephen Bannon, Trump korábbi stratégiai tanácsadója is úgy véli, egy klímaszkeptikusnak bélyegezhető testület felállításával már túl messzire menne a kormány - igaz, ő ezt csakis a közelgő, 2020-as választásra való tekintettel mondja. Szerinte előbb Trump nyerje meg a választást, majd ráér a második ciklusában felállítani az új panelt, mert az kampányidőszakban túl hatékony fegyvert adna a demokraták kezébe a szavazóik mobilizálására. A Times szerint ugyanakkor Trump nem tűnt túl meggyőzhetőnek azon a május elsejei fehér házi meetingen, ahol az óvatosabb tanácsadók megpróbálták felvázolni Happer testület-tervének kockázatait.
Klímaváltozás? LOL!
Hogy Trump egyáltalán nem veszi komolyan a klímaváltozást, sőt, gúnyolódásainak egyik visszatérő céltáblája, annak az elnöki Twitteren is komoly irodalma van. Az egyik különösen emlékezetes megnyilvánulását januárban posztolta, amikor épp extrém hóviharok bénították meg az USA jelentős részét. Trump akkor arról twittelt, hogy "nem lenne rossz most egy kicsi abból a jó öreg globális felmelegedésből." Az elnök egyébként jellemzően ezt a korábban bejáratott szakkifejezést használja a klímaváltozásra - feltehetőleg nem véletlenül, mivel utóbbi, ma használatos kifejezés magában foglal minden szélsőségessé váló időjárásbeli jelenséget, vagyis az extrém meleg mellett az USA-ban januárban taroló extrém hideg időszakokat is.
Trump klímaszkepticizmusát a fent említett, néhány tisztviselővel szemben több tanácsadója is visszhangozza. Mike Pompeo külügyminiszter azzal okozott nemzetközi felhördülést a hónap elején megtartott Északi-sarkvidéki Tanács ülésén, hogy a sarkköri jégtakaró egyre gyorsuló olvadását nagyszerű lehetőségként írta le, hiszen a gleccserek eltűnésével hozzáférhetővé válnak a korábban elzárt olaj, gáz, arany és urántartalékok, új területen folytatódhat a tengeri halászat, sőt, nagyszerű kereskedelmi útvonalak nyílhatnak meg a teherhajók előtt.
Obama orra alá füstölnének
Az EPA várhatóan még a nyáron véglegesíti azt a javaslatát, mellyel, ha megszavazzák, a kormány visszavonhatja az Obama-kabinet két, környezetvédelmileg kiemelkedően fontos rendelkezését, melyek a kipufogógázok és a gyárkémények emisszióit korlátozzák. A Times a helyzetre rálátó forrásai szerint a korlátozások pártfogói a javasolt enyhítések visszaverésére a legutóbbi National Climate Assessmentre fognak mutogatni, feltéve a kérdést, hogy hogyan is akarhat nagyobb teret adni a kormány a környezetszennyezésnek, ha egyszer a saját tanulmánya mutat rá, milyen végzetes hatásai lehetnek? A kormányhatóság most éppen ezért igyekszik elvenni a jövőbeli jelentések élét a fentebb vázolt, klímamodellekre vonatkozó 2040-es időlimittel, melyekből így kimaradna a legrosszabb klímaforgatókönyv.
A legrosszabb forgatókönyv kihagyása ellen több tudós is tiltakozik. Michael Oppenheimer, a Princeton földtan-professzora szerint a világon senki sem szeretne ilyen klímatudományt, mert ez olyan lenne, mint biztonsági övek és légzsákok nélküli autókat tervezni. Johan Rockström, a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója pedig arról beszélt, hogy nagyon szerencsétlen, és potenciálisan elég kártékony is, hogy így viselkedik a Trump-kormány. Azt is elmondta, hogy ez a tudományos eredményeket illető "arrogancia és tiszteletlenség" demoralizáló a saját szakértői és ügynökségei számára.
