Az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges annak a törvényjavaslatnak az elfogadásához, amelyet a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Meglehet, a kívülállók számára e körítés sokat sejtet, a részletekből azonban kiderül, hogy valójában „csak” újabb vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról van szó.
A honatyák elegendő számú „igen" esetén az állami vagyonkezelő alapítványok tábora egy újabbal bővülhet. Ezúttal a Millenáris Park működtetésénél vezetné be a kormány a már több egyetemnél alkalmazott modellt. Az újonnan létrehozandó Millenáris Alapítvány feladata a törvényjavaslat szerint „a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományostechnikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása” lenne.
Ehhez az állam teljes egészében átengedi az új alapítványnak a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-t, annak 9,18 milliárd forintos törzstőkéjével együtt (érdekes, hogy az Opten céginformációs adatbázisban még 8,38 milliárd forint szerepel). Ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a többi, már működő állami vagyonkezelő alapítványnál érvényesek. Vagyis, amennyiben az új alapítvány szeretné értékesíteni a kft-ben meglévő vagyonát (ez esetben tehát a törzsbetétjét) teljes egészében vagy részben – vélhetően azzal a céllal, hogy így jusson likvid, szabadon elkölthető forráshoz –, akkor azt először az államnak kell felajánlania. Csak akkor szűnik meg az állam vételi joga, amennyiben a kormány a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül jelzi, hogy nem akar élni a vételi jogával, vagy, ha nem nyilatkozik.
A törvényjavaslat szerint az államot a Millenáris Alapítványnál a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter” képviseli. Mivel ilyen tárca jelenleg nincs a kormányban, valószínűleg Gulyás Gergelyre, a Miniszterelnökséget vezető miniszterre vonatkozhat az utalás, miután a társadalmi és civil kapcsolatok ápolása hozzá tartozik. Gulyás szerepvállalását valószínűsítheti az is, hogy ő a szóban forgó törvényjavaslat előadója. Az államot képviselő miniszter jelölheti majd ki a Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait.
A Millenáris Park még az első Orbán-kormány idején jött létre, az azt működtető nonprofit kft. feletti tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gyakorolta, e posztot jelenleg Janó Márk Ádám tölti be.
Már jó ideje működik az az alapítvány, amelyhez a kormány az állam nevében csatlakozna. A Batthány Lajos Alapítványról van szó, amelyet a néhai Antall József miniszterelnök kezdeményezésére 1991-ben hoztak létre. Később azonban az a fideszesek fennhatósága alá került. Volt a titkára Rogán Antal propagandaminiszter, s 2018-ig többek között a fideszes Szájer József is kuratóriumi tag volt benne. Jelenleg is Rogán barátjához, Habony Árpádhoz, valamint Tombor Andráshoz közeli emberek ülnek az alapítvány hatfős kuratóriumában. Többek között Kobza Miklós, Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője, ő a kuratórium elnöke.
Az utóbbi években jelentős költségvetési támogatásokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozott szerződéslistája szerint például az idén közel 3,5 milliárd forintot fordíthat a működésére és a feladataira, szinte fillérre ugyanannyit, mint 2019-ben. Ez utóbbiból félmilliárdot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. A kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetője.
A törvényjavaslatban megnevezett harmadik potenciális kedvezményezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amely két pécsi ingatlant kapna ingyen az államtól. Az egyik a baranyai megyeszékhely belvárosában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközti Király utcában (ez a volt Nemzeti Casino épülete) található, a másik pedig egy lakóház. Az Országgyűlés által idén májusban elfogadott törvény az MCC Alapítványnak már 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvénycsomagot juttatott.
