A kata adja az apropót, de a jelek szerint nem csak az adóról van szó abban a vitában, ami a két nagy kamarai szervezet, a BKIK és az MKIK között folyik hónapok óta. Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke kitartóan ostromolja a kormányzatot, hogy változtassák meg az álláspontjukat a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban - eddig eredménytelenül. A kérések másik célzottja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László - akit a szigorítás ötletgazdájának tekintenek - de ő sem mutatott szándékot a jövő évi változások felülvizsgálatára.
A történet ott kezdődött, hogy Parragh László a múlt év során több alkalommal is kifejtette véleményét a sajtóban arról, hogy indokolt lenne a kata szigorítása. Az MKIK elnöke lapunknak is többször beszélt a kezdeményezéséről (például itt és itt), azzal indokolva a javaslatát, hogy olyan cégeknél is széles körben alkalmazzák a katát, ahol valójában a munkaviszonynak megfelelő módon foglalkoztatják az embereket.
A kamara első számú emberének óhaja meghallgatásra talált a kormányzatban, a Pénzügyminisztérium tavasszal benyújtott adócsomagjába bekerült a kata módosítása, melynek leglényegesebb elemei, hogy az egy kifizetőtől származó éves bevétel esetén a 3 millió forintot meghaladó részre már kivetik a 40 százalékos különadót, továbbá, hogy egy érdekeltségre, vállalkozásra korlátozzák a katázás választását. (Jelenleg 12 millió forint felett lép be a 40 százalékos adó, függetlenül attól, hogy mennyi kifizetőtől származik a bevétel. A 12 milliós szabály egyébként továbbra is hatályban marad.)
A döntés hideg zuhanyként érte a katás közösséget, főleg mert olyan helyzetben szűkíti az érintett vállalkozások lehetőségeit, amikor a járványveszély miatt megbicsaklott a gazdaság. Vállalkozói szervezetek (mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) és kamarák (a BKIK) is értetlenségüket fejezték ki a jövő évre időzített törvénymódosítás miatt, és arra igyekeztek rábírni a kormányt, hogy enyhébb változtatásokat vezessen be. A BKIK össze is állított egy 7+1 pontos javaslatcsomagot, melyben például azt javasolják, hogy évi 6 millió forintig lehessen a megszokott módon adózni, de felette lépjen be egy 15 százalékos új adómérték, viszont a plusz befizetésért járjon arányosan magasabb tb-jogviszony is.
Erre lehetőséget teremtene a parlament előtt lévő őszi adócsomag, ám abban ilyen irányú rendelkezés nincs. Ez már egy elég erős jelzés volt a kormánytól, hogy nem hagyja magát eltántorítani. Arra persze még lenne mód, hogy a parlamenti tárgyalás során érkezzen be módosítás, de ennek egyre kisebb az esélye: lapunk épp ma mutatta be a gazdasági bizottság kiegészítő javaslatait, de abban sem szerepelt a kata.Mindennek tetejébe a kormányzat részéről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múltkori Kormányinfón tette egyértelművé munkatársunk kérdésére, hogy lezártnak tekintik ezt a kérdést.
Most egy közleménnyel jelentkezett a BKIK, melyből kiderül, hogy az MKIK elnökségének ülését kérik összehívni, ugyanis csak ez a testület foglalhat állást - az MKIK alapszabályának megfelelően - a gazdaság egészét vagy a vállalkozók széles körét érintő jelentős ügyekben. A BKIK szerint Parragh kezdeményezése mögül hiányzott ez a felhatalmazás, de az elnökségi ülésen lenne alkalom megvitatni a szándékokat. Mindeközben pedig ismét a kormányzat figyelmébe ajánlják a 7+1 pontos javaslatcsomagjukat.
Természetesen kiszámítható, milyen fogadtatása lesz a BKIK kezdeményezésének, de azért ne zárjuk le ilyen gyorsan a történetet. Az ugyanis - mint jeleztük - nem csak a katázásról szól. Hanem arról, hogy a kamarai világ két erős embere - Parragh László és Nagy Elek - egymásnak feszült. Nem lehet nem észrevenni a szándékot Parragh László kiszorítására az MKIK éléről. Parragh tevékenysége megosztó, sokan róják fel hibaként a kormányközeliségét, mások ugyanakkor az érdekérvényesítő erőt látják benne. A vele elégedetlenek elérkezettnek látták az időt a pozíciók átrendezésére: nem is lehetett egyértelműbb jele ennek, minthogy Nagy Elek a sajtón (pontosabban a Pesti Srácokon) keresztül bejelentette, hogy indulni akar az MKIK elnöki posztjáért az októberben esedékes tisztújításon. Utóbb aztán mégsem indult, arra hivatkozva, hogy a járvány miatt nem tud kellő támogatást gyűjteni a területi kamaráktól. De a szándék megvolt benne, és az idézett interjúban keményen ostorozta az MKIK és annak elnökét.
A most küldött közleményből pedig átjön, hogy a konfliktus valódi és lezáratlan. Következetesen Lex Parragh szabálynak nevezik a kata jóváhagyott módosítását, és a kamarai alapszabály megkerülésével vádolják Parragh Lászlót. Úgy, hogy a közlemény címe alapján - BKIK: Utolsó esély, konszenzussal a KATA megmenthető! - közben az egyetértést keresik az MKIK-val.
Ezt bizonyára nem fogja megkönnyíteni, hogy az MKIK tegnapi küldöttgyűlésén ismét Parragh Lászlót választották meg a szervezet elnökének, ellenszavazat nélkül, 19 tartózkodás mellett. A mandátuma a 2020-2024-es időszakra szól. Vagyis tartani lehet attól, hogy a következő négy évben is fennmarad a feszült viszony a kamarák között.
