Mindenesetre, ha már így alakult, mi is élünk a lehetőséggel és hagyományainkhoz híven megpróbáljuk összegezni, hogy a sporttal összefüggésben mennyit költött el a kormány. A helyzet ezúttal pikáns. Főként azért, mert a tavaly februárban kirobbant orosz-ukrán háború egy újabb komoly kihívás elé állította a magyar gazdaságot és a kormányzatot. Az egyre inkább gyorsuló inflációs környezetre, az - elmaradó uniós pénzek és a korábbi költségvetési osztogatás miatt - egyre méretesebb költségvetési hiányra, valamit a remélttől elmaradó, majd recesszióba süllyedő gazdasági teljesítményre mind válaszokat kellett adnia a fiskális (és monetáris) politikának. Ennek eredménye volt az is, hogy hosszú idő után először kényszerült a már elfogadott költségvetés átírására és házon (vagyis tárcákon belüli) megszorítások bevezetésére, állami beruházások lefújására a kabinet.
Akad azonban egy olyan terület, egy stratégiai ágazat, ahol mindezekből a problémákból semmi sem látszik, hiszen a zárszámadásban szereplő tételek összesítése alapján az eredetileg tervezettnél majd' harmadával többet költött a kormány. Ez pedig a miniszterelnök egyik - ha nem az egyetlen - szíve csücske: a sport.
Bár akármennyire is szeretnénk meglepődni ezen, valójában egyáltalán nem kell. Mindez ugyanis csak azt támasztja alá, hogy a kormány továbbra is közpénzből tartja el/fenn és fejleszti a sport ágazatát. Ám mielőtt dühös fröcsögésbe kezdene bárki is, egy dolgot érdemes leszögezni: az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése előtt állami szinten meglehetősen mostohán kezelt ágazat volt a terület. A fejlesztés, modernizálás, az állam felbukkanása és jelenléte indokolt volt. A hogyan, a meddig, a mit és a mennyiből kérdésekre adható válaszok azonban már túlfutottak az egészséges szinteken.
Visszatérve tehát, a kormány a láthatóan közelgő gazdasági krízis előtt is csak úgy cselekedett, ahogy a korábbi években.
Összesítésünk szerint a 2021 nyár elején elfogadott költségvetési törvényben szereplő 232,6 milliárd forint helyett 339,3 milliárd forintot fordított a sportra. 31 százalékkal többet a tervezettnél.
Erre jönn még a tao-támogatások miatt az államkasszából hiányzó összeg, mellyel kapcsolatban - részletek hiányában - egyelőre csak a kormány által becsült összeget tudjuk figyelembe venni, ami 107,4 milliárd forint. Ezzel együtt a teljes sportbüdzsé 2022-ben a tervezett 340 milliárd forint helyett 446,8 milliárd forintot tett ki.
Az előirányzat túllépése egy bizonyos mértékig még indokolható is, hiszen a 2021-ben elfogadott költségvetés 3 százalékos inflációval számolt 2022-re, amiből a valóságban 14,5 százalék lett. Mivel tehát a kiadás növekedése jócskán meghaladta a tényleges inflációt, reálszinten is több forrást kapott az ágazat. A kiadások növelése nem csak és kizárólag az inflációt fedezte.
Az általunk összesített 446 milliárd forintnak majdnem fele (48 százaléka), 148,1 milliárd forint csak és kizárólag létesítményfejlesztést, beruházást fedezett, melyből
- a legnagyobb tétel toronymagasan a Nemzeti Atlétikai Központ projektjéhez kapcsolódik, ezzel összefüggésben 77,5 milliárdot költöttek el 2022-ben a tervezett 64 milliárd forint helyett. Emellett a központ szabadtéri edzőpályái még 8 milliárd forintot emésztettek fel. Összesen tehát 85,5 milliárd forintos teljes költségről beszélhetünk
- ezt követi egy jóval kisebb összeggel a Kovács Katalin Kajak-Kenu Sportakadémia előkészítése és megvalósítása, melyre 11,2 milliárd forintot fordított tavaly az Orbán-kormány
- a dobogó harmadik fokára pedig a karcagi szabadidő és sporttelep fejlesztése került 9,2 milliárd forinttal.
A teljesség igénye nélkül: a tervezett 2,9 milliárd forint helyett 7,4 milliárdból folytatódtak tavaly a kézilabda munkacsarnok fejlesztések, tanuszodákra viszont kevesebb pénz jutott a tervezettnél. 10,2 milliárd helyzett "csak" 7,1 milliárdból valósultak meg tanuszodák.
A pikáns jelzővel is illethető a Hajdúnánásra tervezett MotoGP-pálya projektje, melyet ugyan időközben leállítottak és - átmenetileg legalábbis, de - levették a megvalósítandó projektek listájáról, 2022-ben mégis a versenypálya és a sportkomplexum előkészítésére és megvalósítására 3,8 milliárd forintot fordított a kormány.
Tovább épültek a sportparkok, a kisvárdai multifunkcionális sportcsarnok előkészítése is zavartalanul ment tovább 1,3 milliárd forintból, ahogy a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése sem állt meg; erre 1,1 milliárdot fordított a kormány.
Stratégiára is rengeteg pénzt költöttek
Bár sportlétesítményekkel összefüggésben is bődületes az elköltött összeg, az elmúlt néhány évben a kormány egyre jelentősebb nagyságot fordít a sport ágazati fejlesztésére, koncepciókra, sportesemények stratégiájára - jelentsenek ezek bármit is egészen pontosan. Hiszen ezek az előirányzatok nehezen megfogható és konkretizálható célokat jelentenek, a részletek tételes ismertetésében kevésbé jeleskedik a kormányzat.
2022-ben összesen 191,2 milliárd forintot költött el a kormány ilyen célokra, az összeg 45 százalékán mindössze három előirányzat osztozik:
- versenysportra és szakmai feladatok támogatására 55,9 milliárdot költöttek, szemben a tervezett 17,1 milliárddal,
- a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégiára, sportesemény pályázatokra, valamint a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására 51,2 milliárd forintot fordítottak,
- a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására pedig kicsivel több mint 48 milliárd forint ment el.
Amire tényleg kellene, a legkevesebb megy
A kormány a sportcélú költéseit az elmúlt évtizedben előszeretettel indokolta azzal, hogy általa fejlődik a társadalom egészségtudata, többen sportolnak majd, ami idővel megtakarításhoz vezet az egészségügyi kasszában. Nos, ehhez - mint többször megjegyeztük mások mellett mi is - a tömegsportra fordított kiadásokat kellene növelnie a kormányzatnak. Bár, ha a kiadások növelése még megy is a kormányzatnak, a mérleg nyelvét ezek a forintok még csak megbillenteni sem tudják.
Összesítésünk szerint a tavalyi - tao nélkül számolt - közvetlenül a költségvetésből kiáramló 339,3 milliárd forintnak csupán a 3,1 százaléka, vagyis 10,6 milliárd forint megy el tömegsporttal összefüggő célokra.
Ebből a 3,1 milliárd forintból
- 2,6 milliárd a sport népszerűsítésével, diák- és szabadidősporttal kapcsolatos támogatás volt,
- 870 millió forintból sportpark beruházásokat hajtottak végre,
- tanuszoda fejlesztésekre pedig 7,1 milliárd forintot fordítottak.
Összefoglalva tehát az Orbán-kormány a sportot továbbra is egyfajta szent tehénként kezeli a költségvetésen belül. Noha az nem elvárható, hogy már elkezdett, félben lévő beruházásokat állítsanak le a spórolás jegyében, ám több olyan előirányzat is van, ahol véleményünk szerint lehetne tere a megtakarításnak. Ám ennek nyoma sincsen, hiszen például a sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására a tervezett 20,8 milliárd forintnak több mint a dupláját fordította a kormány tavaly, 48 milliárd forintot. Hogy mennyire szent tehén ez az ágazat a kabinetnél, arra még jobban rávilágít, hogy az idei, újratervezett költségvetésben is vastagon, sőt, még vastagabban fogott az a bizonyos ceruza. A tavaly nyár elején elfogadott 385 milliárdos sportbüdzsét az év végi rendeleti költségvetésben 415 milliárdosra duzzasztották; feltehetően a "spórolás" jegyében.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)