Ha béremelésekről volt szó, akkor az utóbbi időszakban azt hallhattuk, hogy januártól jön a Kánaán, hiszen mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum jelentősen növekedni fog. Más kérdés, hogy például az idei 4 százalék körüli minimálbér-emelést az infláció teljesen megette, hiszen a pénzromlás üteme éves szinten 5 százalék lesz az MNB előrejelzése szerint.
Az alacsony keresetűek, jövőre választási év lévén kicsit jobban járnak, hiszen egészen komoly, 20 százalékos lesz a minimálbérek emelése (19,5 százalék), és a garantált bérminimum is hasonló mértékben (18,7 százalék) növekszik majd. Utóbbi összege 260 ezer forintra ugrik majd. Az MNB Inflációs jelentése megjegyzi, hogy az adminisztratív bérek nagymértékű növekedésére korábban a 2001-2002-es időszakban, valamint 2012-ben és 2017-ben volt példa.
Az infláció a jegybank prognózisa szerint 2022-ben is magas lesz majd, hiszen éves átlagban akár 5 százalékos is lehet. Ugyanakkor a fent említett 20 százalék körüli béremelések garantáltan túlszárnyalják a fogyasztói árak növekedését. Sőt, a jegybank elemzése szerint nem csak azok járnak jól, akik a legalacsonyabb törvényes fizetést kapják. Az 1 millió foglalkoztatott mellett, akikre direkt hatással lesz a béremelés, sokan járnak még jól. Érvényesül ugyanis az úgynevezett bértorlódás, ami sokak fizetését felfele fogja tolni. Könnyű belátni, hogy azoknak, akik jelenleg például a mostani 167 400 forintos és a jövő évi 200 ezres minimálbér között keresnek, felugrik legalább a törvényes legalacsonyabb szintig a bére. De más, ehhez közeli összeget keresőknek is várhatóan valamilyen szinten felfele mozdul a keresete.
Az MNB a most publikált elemzésben azt írja: hazánkban a foglalkoztatottak 8 százaléka keres minimálbért, további 13 százalék pedig garantált bérminimumot. A 2022-es minimálbér és bérminimum-emelés jelentősen meghaladja a versenyszféra alapfolyamatait képző 7-8 százalékos bérdinamikát. Az adminisztratív bérek érdemi emelése a magasabb kereseti kategóriákban is érezteti hatását, hiszen a munkáltatók csak így tudják fenntartani az eltérő szaktudást és tapasztalatot igénylő munkakörök között a bérezési különbségeket. Összességében a prognózis szerint 2,5 millió ember jövedelme fog emiatt növekedni.
Ugyanakkor az is látszik: ahogy emelkednek a fizetések, úgy lesz egyre kisebb hatása a bértorlódásnak. Az MNB az Inflációs jelentésben egyébként arra jutott, hogy ahogy közeledünk az átlagjövedelemhez, úgy lesz egyre kisebb hatása az emberek fizetésére a minimálbér emelésének.
Elvileg tehát a jövedelmi viszonyok alapján középen állók helyzete a legborúsabb, hiszen a magas keresetűek azon túl, hogy több pénzt keresnek, olyan előnyben is vannak, hogy vélhetőleg sokkal magasabb értük a kereslet a munkaerőpiacon, így az érdekeiket is jobban tudják érvényesíteni egy bértárgyalás során. Ezzel szemben egy átlagkeresettel bíró személynél ez vélhetőleg sokkal kevésbé áll fenn, arról nem is beszélve, hogy az mfor.hu korábbi számításai szerint a béremelésért cserébe a kormány által adott járulékcsökkentés csak akkor nyújt a vállalatok számára fedezetet, ha nagy számban alkalmaznak magasabb jövedelmű munkavállalókat.
Sarkított kijelentés, de a minimálbér-emelés vesztesei ezek szerint az átlagbért keresők lehetnek, hiszen nekik sem az adminisztratív intézkedések, sem a piaci folyamatok nem garantálnak jövőre magasabb bért. Persze ettől függetlenül elképzelhető, hogy kollektív szerződések vagy egyedi bértárgyalások keretében az ebbe a csoportba tartozóknak is növekszik majd reálértékben a jövedelme, ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy matematikailag közöttük lesz várhatóan a legtöbb olyan munkavállaló, akik semmilyen vagy csak infláció alatti emelést kapnak.
