Van megoldás a pénzszipkára: egyedi támogatásokat osztogat az Orbán-kormány
Bár a kormányzati döntések alaposan megszorították az önkormányzatokat, azért mégis van szíve az Orbán-kormánynak: egyedi támogatást nyújt az ismeretlen szempontok alapján kiválasztott önkormányzatoknak. Akár egy buszmegálló felújítására is lehet így pénzt szerezni.
Március óta rengeteg cikk jelent meg arról, hogy az önkormányzatok százmilliókat buknak a koronavírus-járvány miatti kormányzati elvonásokon és a gazdasági visszaesés is kisebb adóbevételeket eredményez a kerületi és települési önkormányzatoknak. Van egy módja ugyanakkor annak, hogy miként tudnak mégis pénzt szerezni az önkormányzatok: külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül a kormány vissza nem térítendő egyedi támogatást nyújthat egyes kiválasztott településeknek.
A szerdán megjelent Magyar Közlönyben hét ilyen szerencsés önkormányzatot találni, amelyek összesen 354 millió forintot köszönhetnek meg a kormánynak:
- Csór község 18,2 millió forint
- Esztergom 150 millió forint
- Kiskutas község 1 millió forint
- Piliscsaba 65,7 millió forint
- Rákóczifalva 30 millió forint
- Szakoly község 75 millió forint
- Mórahalom 14 millió forint
Az Orbán-kormány azt is pontosan meghatározta, hogy a települések mire költhetik el a vissza nem térítendő egyedi támogatást. A listából is látszik, hogy a 354 millió forintnak közel a felét Esztergom városa kapta. A 150 millió forintot útfelújításra és parkoló építésre költhetik. Ezeket a fejlesztéseket lehetséges, hogy majd Hernádi Ádám, a város fideszes polgármestere adhatja át a lakosságnak. Hernádi Ádám remek kapcsolatokkal rendelkezik, hiszen több mint négy évet dolgozott Orbán Viktor kormányfő stábjában, és amúgy Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse.
A szabolcsi Szakoly falu viszont nem látványos fejlesztésekre, hanem tartozásai rendezésére kapott 75 millió forintot a kormánytól. A település gyakorlatilag 2012 óta a csőd szélén táncol, tavaly új polgármestere lett, elődjéről, Szűcs Gabrielláról sokat lehetett hallani. Az ügyészség például letöltendő börtönt kért rá 2018-ban költségvetési csalás miatt, miután egy óvodai tornaszoba építésére kapott pénzt a polgármesteri hivatal működésére fordították. Az ügy kimenetele nem ismert.
Szakoly kapott például 3 millió forintot játszótér-felújításra, de az új polgármester a tavalyi átvételkor nem talált se pénzt, se játszótér-felújítást.
Az önkormányzat bankszámlaegyenlege az átadás napján 11 millió forint volt. Ebből hétmillió forintot tett ki a szociális tűzifaprogram, így voltaképpen négymillió forint volt az átadott bankszámlán. Ebből a 4 millió forintból kellene a 44 milliós számlát kifizetni
- nyilatkozta Bacskai Erzsébet polgármester a szon.hu-nak februárban.
De nem csak a legszegényebb szabolcsi településeknek rendezi a zűrös tartozásait az Orbán-kormány, hanem valamiért Magyarország leggazdagabb vidékeinek önkormányzatai is extra pénzt kaphatnak. Ilyen például a KDNP-s polgármester által vezetett Piliscsaba, amely 65,7 millió forintot kapott közlekedési infrastruktúra fejlesztésre. A Pest megyei város legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor februárban leomlott egy 130 éves közúti híd. Az önkormányzat széttárta a kezeit, és állami támogatásra várt.
80 millió forint jut a fejlesztésekre az éves költségvetésben, ez pedig közel 200 millió
- magyarázta az Indexnek a polgármester.
Mórahalom élén szintén kormánypárti polgármester áll Nógrádi Zoltán személyében. A szerb-magyar határon fekvő település leginkább akkor szokott bekerülni a hírekbe, amikor illegális határátlépőket kapnak el a térségében a rendőrök, de a turizmust is fontosnak tarthatja az önkormányzat, ugyanis 14 millió forintot kapott turisztikai célú feladatokra. A helyiek is a turizmusban látják a jövőt, hiszen a fél város a kormánytól kapott ingyenpénzt ünnepli: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatoknak 58 nyertese van Mórahalmon.
A 211 ember által lakott zalai Kiskutas pedig egymillió forintot kapott a kormánytól egy buszmegálló helyreállítására. A falu polgármestere Halász Gábor, a Barátok közt egykori színésze.
Mindezek ellenére nem lehet azt mondani, hogy az önkormányzatok dúskálnak a pénzben. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke lapunknak is elmondta korábban, hogy az iparűzési adóból és az idegenforgalmi adóból idén jelentős bevételektől esnek el a települések. Ezt a kiesést 600 milliárd forintra becsülte. Úgy jósolta, hogy csődhelyzet a nyár közepéig nem lesz, mert július végéig elegendő lehet az önkormányzatok tartaléka. Ellenben szerinte szeptemberben már sokan fordulnak majd pótlólagosan kiesett bevételek megtérítésért az államháztartáshoz.
Karácsony Gergely főpolgármester pedig arról beszélt a nyáron, hogy a jövő évi költségvetés súlyos megszorító csomag az önkormányzatok számára, a járványügyi védekezésre hivatkozva a kormány pedig már eleve elvont forrásokat az önkormányzatoktól, így ha a megszorítások érvényben maradnak, akkor csak az a kérdés, hogy melyik évben megy csődbe Budapest.
Inkább a megyét támogatják
Lapunk is írt arról, hogy folyik a helyhatóságok kivéreztetése, legutóbb a nagyberuházások adtak erre alkalmat a kormánynak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt, amelynek lényege, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében bizonyos beruházásméret felett a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a feladat- és hatáskörök, amelyek eddig a településeket illették meg.
Legutóbb pedig a Modern Városok Program (MVP) megvalósításáról szóló kormányrendeletet módosította úgy a kormány, hogy a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás. A megyei jogú városok közül azonban többen ellenzéki lett a polgármester a 2019-es önkormányzati választás után Szombathelytől Miskolcig, a megyei önkormányzatokban viszont mindenhol a Fidesz van többségben.
