"Régóta küzdök azért, hogy a hátrányos helyzetű térségek lakóira nagyobb figyelem jusson az oltási programban. Ahhoz, hogy lássuk, hol kell extra segítség, tudnunk kell azt is, hogy az ország egyes részein hogy állunk az oltásokkal"
- írja péntek délutáni Facebook-posztjában Szél Bernadett független képviselő.
Szél az Emberi Erőforrások Minisztrériuma és a Miniszterlenöki Kabinetirodától próbálta a regisztráltak területi adatait beszerezni - eredménytelenül. Végül a Fővárosi Kormányhivatalnál járt sikerrel, akik kipostázzák a védettségi igazolványokat szerte az országba. A hatalmas táblázatból a képviselőnő számolta ki és rendezte sorokba a rengeteg adatot. Ezek szerint:
Augusztusig országosan 6 560 942 védettségi igazolványt postáztak ki, és mint tudjuk, nemcsak az oltottak, de a koronavírusból igazoltan felgyógyultak is megkapják az igazolványt. Ez országosan 66 százalékot jelent, a megyék/főváros sorrendje pedig a következő:
Legátoltottabb megyétől a legkevésbé átoltottig:
- Győr-Moson-Sopron 72,2 százalék,
- Vas 69,8 százalék,
- Pest 68,5 százalék,
- Fejér 67,7 százalék,
- Veszprém 67 százalék,
- Csongrád 66,7 százalék,
- Komárom-Esztergom 66,4 százalék,
- Zala 64,3 százalék,
- Baranya 63,4 százalék,
- Somogy 63,4 százalék,
- Tolna 63 százalék,
- Heves 62 százalék,
- Nógrád 61 százalék,
- Hajdú-Bihar 60,3 százalék,
- Bács-Kiskun 60,1 százalék,
- Békés 58,7 százalék,
- Szabolcs 56,5 százalék,
- Szolnok 55,7 százalék,
- Borsod-Abaúj-Zemplén 54,9 százalék
az átoltottság. Összességében egyébként Budapesté a legmagasabb, 78,4 százalékkal, csak az ugye város, nem megye.
Nem ugyanaz a kategória, de a két szélsőség azért mégis összehasonlítható: 23,5 százalékos különbség van a főváros és a legkevésbé átoltott megye, Borsod között.
Legátoltottabb járások
Szél Bernadett kiszámolta az összes járás adatait is, eszerint a védettségivel rendelkezők aránya a Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi járásban a legmagasabb, azaz 75 százalék (fővárosi kerületi adatokat sajnos nem kaptak).
74 százalék a Székesfehérvári, Gárdonyi és Veszprémi járásban, 73 százalék a Szegedi járásban.
A legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban, mindössze 40 százalék, 41 százalék a Mezőcsáti és Ózdi járásban, és 47 százalék a Hajdúhadházi és Csengeri járásban.
A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.
Legátoltottabb települések
Települési szinten a legmagasabb arányok a 100 százalékot is meghaladják, ami azt jelenti, hogy 2021 januárja óta nőtt a település lakossága.
100 százalék körüli értéket mutat a Pest megyei Ipolytölgyes, a somogyi Nemeskisfalud és a szintén Pest megyei Márianosztra. 95 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya a GyMS megyei Pásztoriban, 94 százalékos a nógrádi Szuhán, 86 százalék a Komárom-Esztergom megyei Várgesztesen.
A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak: 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa Csenyétén, 12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány.
Az első 100 településen átlagosan 78 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, az utolsó 100 átlaga 27 százalék, azaz több mint 50 százalékos a különbség.
A legátoltottabb megyei jogú városok
A települések típusai szerint is elemeztük az adatokat: a megyei jogú városok közt a legmagasabb arányokkal Veszprém városa (79 százalék), Székesfehérvár (79 százalék) és Győr (78 százalék) rendelkezik, őket követi szorosan Szombathely, Szeged és Kaposvár. A városok között 82 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya Zamárdiban, 80 százalék Tokajon és 79 százalék Gödön.
A falvak között az első helyeken a már említett Ipolytölgyes, Nemeskisfalud és Márianosztra állnak. Az arányokat tekintve a főváros 78 százaléka mellett a megyei jogú városok lakóinak 72 százaléka, a városok lakóinak 64 százaléka, a községek lakosainak 57 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
A kormányhivatal két további adatot is közölt: a hozzájuk kézbesített igazolványok számát, ami 35 146 (ez talán a visszakézbesített esetek száma) és a külföldi kézbesítési címek számát, ami 10 820.
Szél Bernadett szerint az adatok is világosan mutatják, hogy a kormány nem dőlhet hátra, folytatnia kell az oltási kampányt, különösen a hátrányos helyzetű keleti országrészekben, ugyanis a számok kijózanítóak: a 78 százalékos budapesti aránnyal szemben Szabolcsban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Borsodban 55 százalék körüli a védettségivel rendelkezők aránya, a legrosszabb helyzetű járásokban 40 százalék körüli, a legkiszolgáltatottabb borsodi, somogyi és szabolcsi falvakban pedig még a 30 százalékot sem éri el.
"Ahogy sokszor elmondtam már: rugalmasabbá kell tenni az oltási programot, oltóbuszokkal kell helybe vinni az oltóanyagot és ami még nagyon fontos, előzetes regisztráció nélkül is lehetővé tenni az oltást"
- teszi hozzá a képviselő.