Váratlanul nagyot emelkedett az árszínvonal Magyarországon: a KSH friss adatközlése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elemzők 3 százalék alatti inflációs adatot vártak.
Nagyot drágultak az élelmiszerek
A jövedéki adó emelése 7 százalékkal tolta feljebb a szeszes italok és dohányáruk árát, az élelmiszereknél viszont enélkül (sőt, a kedvezményes tejáfa kiterjesztése ellenére) emelkedett több mint 5 százalékot. Ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7 százalékkal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5 százalékkal alacsonyabb lett.
Az üzemanyagok ára viszont csökkent, 1,6 százalékot egy év alatt.
A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult.
A KSH pókhálóábráján jól látszik, hogy ezúttal minden főcsoportban emelkedtek az árak:
Az MNB nem nagyon várhat tovább
A maginfláció 3,5 százalékra emelkedett - ez méginkább meghaladja a várakozásokat. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a maginfláció hat éve, 2013 februárban volt ennél magasabb.
Gyakorlatilag borítékolhatjuk, hogy az MNB ennek tükrében hamarosan szigorítani kényszerül. Nagy Márton alelnök korábban arról beszélt: „amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását”.
A szigorítás első lépése jó eséllyel még nem kamatemelés lesz - bár így, hogy Matolcsy György jegybankelnök mostanra sikeresen lehozta előző ciklusát emelés nélkül, talán ez előtt is megnyílt a tér. A háttérről a lehetséges lépésekről korábbi összeállításunkban alaposabban is írtunk - Érik a monetáris szigorítás az MNB-nél >>
"A KSH mai adatközlésével elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag az összes főbb mutató az inflációs cél felett tartózkodik, vagyis a Magyar Nemzeti Bank, amennyiben hitelesen kívánja képviselni az inflációs célkövetés rendszerét, 2011 után ismét a szigorítás útjára kell, hogy lépjen. Várakozásunk szerint márciusban a jegybank megkezdi a monetáris politika normalizációját, méghozzá a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és az egynapos betéti kamatláb egyidejű emelésével"
- írja gyorselemzésében az ING.
