5p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nincs törvényi akadálya annak, hogy a munkaadó egy hónapban 30 napból 29-ben, ahogy annak sem, hogy egy héten akár 72 órán keresztül dolgoztasson. Elbocsátáskor sincs védelme a magyar munkavállalónak a vendégmunkással szemben.

A magyar munkajog igen rugalmas feltételeket kínál az extrém munkaidő-beosztásokra – derül ki abból az összeállításból, amit a 24.hu készített a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. Az utóbbi időben ugyanis egyre-másra láttak napvilágot olyan esetek, mikor egy multinacionális vállalat leépítésekor nem a harmadik országból érkezett munkavállalóit bocsátja le, hanem inkább az európai gazdaság térségbeli, elsősorban magyar alkalmazottaknak mond fel.

A lap azt írja, az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. Hozzáteszik, a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. A portál felidézi azt is, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) azt állapította meg, hogy

a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.

A portál emlékeztet, a Munka törvénykönyve rabszolgatörvényként elhíresült 2019-es módosítása nyomán vált lehetővé kollektív szerződés alapján a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazása, az azonban a magyar gyakorlatban nem honosodott meg. Kiemelik, ebben hozott fordulatot a vendégmunkások alkalmazása. A lap által megkérdezett munkajogi szakjogász rámutatott: nem sérti a törvény betűjét az, ha az üzem adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat.

„Amennyiben a beosztott, de természetben nem kiadott pihenőnapokat 100 százalékos bérpótlék mellett fizetik ki, akkor a cég a munkajog szabályai szerint egy vasárnap kivételével a tárgyhó minden napján a törvény betűjét nem sértve a munkapad mellé rendelheti a dolgozót”

– mondja a szakértő jogász.

A vendégmunkások témájában kollégánk, Dobos Zoltán a múlt héten az ATV Csatt című műsorában vitázott Deák Dániellel, Schiffer Andrással és Sebestyén Gézával.

Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő nem feltétlenül 40, hanem egyes heteken például 72 óra is lehet.

Bár a Munka törvénykönyvének bizonyos előírásait ezek az extrém esetek nem sértik, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kódexnek például

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival ellentétes lehet, ha a munkaadó ennyire szélsőséges foglalkoztatási helyzeteket teremt.

Veszélyeket hordoz a szélsőséges foglalkoztatási helyzet. Fotó: Pexels
Veszélyeket hordoz a szélsőséges foglalkoztatási helyzet. Fotó: Pexels

Szabó lapnak azt is elmondta, a téma rendszeresen napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vendégmunkástörvény végrehajtására vonatkozó végleges joganyagok, kész rendeletek egyelőre nincsenek, így nincs döntés például arról sem, hogy a munkaadó csoportos létszámleépítés esetén elveszítheti-e engedélyét a vendégmunkások foglalkoztatására.

A Munkástanácsok ügyvezetője szerint a kabinet kész a változtatásokra, de a munkajogi szabályozáson nem fognak módosítani a vendégmunkástörvény átírásakor.

„A kabinet a munkajogot továbbra sem elsősorban a szociális biztonsági normák, hanem a GDP-növekedés és a foglalkoztatásbővítés eszközeként kezeli. A »szent tehenek« megmaradnak, így például a munkaidő-szabályozást sem fogják érdemben átalakítani”

– vetítette előre Szabó.

A szakjogász Szabóhoz hasonlóan úgy vélekedett, létszámcsökkentés esetén a munkaadó jogosultsága eldönteni, hogy kiket küld el, arra viszont nincs semmilyen kifejezetten – a munkáltatókat és nem az engedélyeztetésben közreműködő szakigazgatási szerveket kötő – szabály, hogy a foglalkoztatásnál a magyarokat előnyben kellene részesíteni.

Aláhúzta: a harmadik országbeliek foglalkoztatása határozott idejű munkaszerződéssel történik, melynek megszüntetése lényegesen nehezebb, mint a magyar munkavállalókkal kötött határozatlan idejű munkaszerződéseké.

A felügyeleti hatóságoknak viszont semmilyen komoly szankcionálási eszközük nincs, a jogviszony megszüntetések kapcsán eleve csak a kilépő igazolások kiadását és az utolsó havi elszámolás megtörténtét jogosultak ellenőrizni. A szakértők szerint ha megszokott gyakorlattá válik, hogy a cégek csak azért hoznak be külföldi munkavállalókat, mert őket nagyobb óraszámban lehet foglalkoztatni, akkor előbb-utóbb katasztrofális helyzet állhat elő a munkahelyeken.

A gyárakban ugyanis nemcsak az a munkás van veszélyben, aki kimerülten dolgozik, netán műszak közben elalszik, hanem azok is, akik körülötte munkát végeznek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!