A magyar munkajog igen rugalmas feltételeket kínál az extrém munkaidő-beosztásokra – derül ki abból az összeállításból, amit a 24.hu készített a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. Az utóbbi időben ugyanis egyre-másra láttak napvilágot olyan esetek, mikor egy multinacionális vállalat leépítésekor nem a harmadik országból érkezett munkavállalóit bocsátja le, hanem inkább az európai gazdaság térségbeli, elsősorban magyar alkalmazottaknak mond fel.
A lap azt írja, az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. Hozzáteszik, a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. A portál felidézi azt is, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) azt állapította meg, hogy
a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.
A portál emlékeztet, a Munka törvénykönyve rabszolgatörvényként elhíresült 2019-es módosítása nyomán vált lehetővé kollektív szerződés alapján a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazása, az azonban a magyar gyakorlatban nem honosodott meg. Kiemelik, ebben hozott fordulatot a vendégmunkások alkalmazása. A lap által megkérdezett munkajogi szakjogász rámutatott: nem sérti a törvény betűjét az, ha az üzem adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat.
„Amennyiben a beosztott, de természetben nem kiadott pihenőnapokat 100 százalékos bérpótlék mellett fizetik ki, akkor a cég a munkajog szabályai szerint egy vasárnap kivételével a tárgyhó minden napján a törvény betűjét nem sértve a munkapad mellé rendelheti a dolgozót”
– mondja a szakértő jogász.
A vendégmunkások témájában kollégánk, Dobos Zoltán a múlt héten az ATV Csatt című műsorában vitázott Deák Dániellel, Schiffer Andrással és Sebestyén Gézával.
Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő nem feltétlenül 40, hanem egyes heteken például 72 óra is lehet.
Bár a Munka törvénykönyvének bizonyos előírásait ezek az extrém esetek nem sértik, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kódexnek például
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival ellentétes lehet, ha a munkaadó ennyire szélsőséges foglalkoztatási helyzeteket teremt.
Szabó lapnak azt is elmondta, a téma rendszeresen napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vendégmunkástörvény végrehajtására vonatkozó végleges joganyagok, kész rendeletek egyelőre nincsenek, így nincs döntés például arról sem, hogy a munkaadó csoportos létszámleépítés esetén elveszítheti-e engedélyét a vendégmunkások foglalkoztatására.
A Munkástanácsok ügyvezetője szerint a kabinet kész a változtatásokra, de a munkajogi szabályozáson nem fognak módosítani a vendégmunkástörvény átírásakor.
„A kabinet a munkajogot továbbra sem elsősorban a szociális biztonsági normák, hanem a GDP-növekedés és a foglalkoztatásbővítés eszközeként kezeli. A »szent tehenek« megmaradnak, így például a munkaidő-szabályozást sem fogják érdemben átalakítani”
– vetítette előre Szabó.
A szakjogász Szabóhoz hasonlóan úgy vélekedett, létszámcsökkentés esetén a munkaadó jogosultsága eldönteni, hogy kiket küld el, arra viszont nincs semmilyen kifejezetten – a munkáltatókat és nem az engedélyeztetésben közreműködő szakigazgatási szerveket kötő – szabály, hogy a foglalkoztatásnál a magyarokat előnyben kellene részesíteni.
Aláhúzta: a harmadik országbeliek foglalkoztatása határozott idejű munkaszerződéssel történik, melynek megszüntetése lényegesen nehezebb, mint a magyar munkavállalókkal kötött határozatlan idejű munkaszerződéseké.
A felügyeleti hatóságoknak viszont semmilyen komoly szankcionálási eszközük nincs, a jogviszony megszüntetések kapcsán eleve csak a kilépő igazolások kiadását és az utolsó havi elszámolás megtörténtét jogosultak ellenőrizni. A szakértők szerint ha megszokott gyakorlattá válik, hogy a cégek csak azért hoznak be külföldi munkavállalókat, mert őket nagyobb óraszámban lehet foglalkoztatni, akkor előbb-utóbb katasztrofális helyzet állhat elő a munkahelyeken.
A gyárakban ugyanis nemcsak az a munkás van veszélyben, aki kimerülten dolgozik, netán műszak közben elalszik, hanem azok is, akik körülötte munkát végeznek.
