Az eddigi gyakorlat alapján elmondható, hogy 2009-ben olyan jelentős tartalékok lesznek a költségvetésben, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,2 százalékon belül marad. Noha az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idei GDP-arányos hiány magasabb lesz, mint amivel a magyar prognózis számol, a magyar kormány azonban továbbra is reálisnak látja, hogy a hiány a költségvetésben szereplő értéken belül maradjon, közölte a pénzügyminiszter.
Magyarország "orrnehéz" kiigazítást hajt végre, azaz a jelentősebb változások az időszak elején jelentkeztek, hangsúlyozta Veres János, majd hozzátette, hogy az Európai Bizottság szerint költségvetési pályánk kiegyensúlyozott kockázattal bír és összhangban van a túlzott deficit 2009-re tervezett megszüntetésével.
A tárcavezető egyetértett a Bizottság azon megjegyzésével, amely fontosnak nevezte a közpénzügyi törvény megszületését, amelyre minden remény szerint tavasszal sor is kerülhet. Azt sem vitatta a pénzügyminiszter, hogy a többletbevételeket a hiány csökkentésére kell fordítani.
Az Amerikából kiinduló hitelválságról annyit mondott a pénzügyminiszter, hogy hatásai ugyan világszerte jelentkeznek, de az EU, különösen az eurózóna tagállamai védettebbek ellenük, így Magyarországon is tompított hatás jelentkezhet. A legveszélyesebb következménynek azt nevezte, ha a pénz ára megdrágul a világban, ez ugyanis inflációt emelő hatással járhat az uniós országokban, így Magyarországon is.
A pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány két törvényjavaslatot alkotott az 1 és 2 forintosok márciusi bevonásáról. Eltérő kerekítési szabályok vonatkoznak ezek szerint a készpénzes forgalomra és a társadalombiztosítási, illetve szociális kifizetésekre. Az első területen a kereskedőknek csak a számla végösszegét - és nem az egyes termékek árát - kell 0-ra, vagy 5-re kerekíteni, a kerekítés szabályai szerint lefelé vagy felfelé.
Ettől eltérően a szociális és tb kifizetéseknél csak felfelé lehet kerekíteni, amely a Pénzügyminisztérium számítási szerint mintegy 100 millió forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. A kereskedőknek a különbözetről nem kell bizonylatot kiállítaniuk, és a pénztárgépek átállítása is csak lehetőség, nem pedig kötelezettség és a különbözet nem képezi az áfa alapját sem, tette hozzá Veres János.
