<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A rövid válasz, hogy nem, miután a Monetáris Tanács tagjait leváltani szinte képtelenség. Így maximum lemondással távozhatnak idő előtt, ilyenre az utóbbi két évtizedben már volt példa. Mint ahogy arra is, hogy a jegybanktörvény módosításával megemelték a tanács létszámát, hogy az új kormány is jelölhessen abba személyeket. Enélkül személycserére csak az a lehetőség marad, hogy a lejáró mandátumokat nem hosszabbítják meg. Utánanéztünk, erre először 2022 szeptemberében kerülhet sor.

Június közepén volt húsz éve annak, hogy a jegybanktörvény módosításával – a már számos külföldi országban bevált gyakorlatot átvéve – Magyarországon is létrehozták a központi bank legfőbb döntéshozó szervét, amelyet Monetáris Tanácsra kereszteltek el. Korábban volt egy jegybanktanács nevű grémium, de az nem tekinthető jogelődnek, lévén, hogy nem számított döntéshozó testületnek. 

A Monetáris Tanács létrehozásával a javaslatot benyújtott első Orbán-kormánynak a döntéshozatali mechanizmus megváltoztatásával az is volt a szándéka, hogy növelje a jegybank függetlenségét. Egyúttal a tanács kötelességévé tette, hogy döntéseinél (amelyeket a kívülállók többsége az alapkamat mértékére vonatkoztatott) mindenekelőtt az árstabilitás elérését és fenntartását tartsa szem előtt.

E változtatás aligha volt független attól, hogy nem sokkal előtte, 2001 márciusában váltás volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén: az Orbán-kormánnyal finoman szólva nem túl jó viszonyban lévő Surányi György helyére a miniszterelnökkel lojálisnak számító Járai Zsigmond került. Csakhogy egy évvel álltunk a 2002-es tavaszi választások előtt, így a kormányfőt az a szempont is vezérelhette, hogy így betonozza be a hozzá hű jegybankárokat, ami egy esetleges kormányváltás esetén jól jöhet majd az immár ellenzéki pozícióban. 

Matolcsy György és a jegybank akkori vezetése a 2020 áprilisi kamatdöntő ülés élő közvetítésében. Fotó: YouTubeMatolcsy György és a jegybank akkori vezetése a 2020 áprilisi kamatdöntő ülés élő közvetítésében. Fotó: YouTube

Ami aztán be is következett, 2002 tavaszán az MSZP-SZDSZ koalíció fejeként Medgyessy Péter alakíthatott kormányt. 

A Monetáris Tanács a törvény szerint eleinte 7-9 tagú volt, közülük öt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) volt, négy pedig „külső” tag. Ez a létszám átmenetileg, 2004 végétől 13 fősre bővült, miután az akkor már Gyurcsány Ferenc vezette kormány kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását. Hivatalosan arra hivatkozva, hogy „a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia”, valójában azonban Gyurcsányék négy, immár velük szemben lojális tag kooptálásával akarták javítani a számukra addig kedvezőtlen szavazati arányokat. Természetesen annak érdekében, hogy a kamatdöntések a kormány számára kedvezőbbek legyenek. 

Ezt a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként értékelték magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB) is, aminek hatására ugyan a parlament módosításokat hajtott végre, ám a lényeg, a tanács kibővítése, valamint az új kinevezési szabályok nem változtak. Ez utóbbiak szerint a tanács tagjai három évig nem voltak újrajelölhetők. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei a mandátumuk 2007-es lejárta után a helyükön maradjanak, de azt is, hogy Járai utódja a tanács tagjai közül kerülhessen ki.

Az ideiglenes 13-as létszám 2007 júliusára csökkent vissza 11-re (miután a 2004-es módosítás hosszabb távon 9-11 főt írt elő), azáltal, hogy kevesebb új tagot választottak, mint amennyinek lejárt a mandátuma. Az elnöki széket 2007 márciusában Járai Simor Andrásnak adta át, az addigi öt alelnök helyett pedig csak három működött tovább.

A Monetáris Tanácsra vonatkozó újabb, egyúttal a jelen ideig utolsó változtatására a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány idején került sor. Eszerint a legalább öt, legfeljebb kilencfős tanács tagjai a megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

Az utóbbi húsz évben 26 tagja volt a Monetáris Tanácsnak. Közülük kilencn nem töltötték ki a mandátumukat, ami azonban tíz esetet jelent, miután Oblath Gábor kétszer is idő előtt állt fel. Rajta kívül még egy személy tért vissza, Kandrács Csaba, ő ma is tagja a testületnek.

A szabályváltoztatások elmaradása természetesen összefüggésbe hozható azzal, hogy sem 2014-ben, sem 2018-ban nem történt kormányváltás. Kérdés, mi lesz 2022 tavaszán? Ha nyer az ellenzék, akkor elvileg folyamodhat az – mint már említettük – egyszer már bevált módszerhez és a jegybanktörvény módosításával felemelheti a tanács létszámát, így juttatva be az ő nézeteihez közelebb álló személyeket, némileg ellensúlyozva a mostani tagok hatását. Azért némileg, hiszen jelenleg 9 tagja van a testületnek, s esetleg annak 18-asra, vagy ad abszurdum 19-esre bővítése aligha állná ki a jogállamiság próbáját, minden bizonnyal többek között az EKB és az EB is ágálna ellene. Egy, a 2004-eshez hasonló, azaz 4 fős létszámbővítés viszont talán megvalósítható lenne.

Igaz, még ezzel együtt sem lennének többségben az újak. Az arányok számára kedvező megfordulására győzelme – és az azt követő esetleges 4 fős létszámbővítése – esetén a dolgok mostani állása szerint Márki-Zay Péter által megalakítandó kabinetnek 2023 áprilisáig kellene várni. Addigra jár le ugyanis a Monetáris Tanács jelenlegi 9 tagjából 3-nak a mandátuma. Legelőször, 2022. szeptember 13-án Kardkovács Kolosnak, majd 2023. március 23-án Parragh Biankának (aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Parragh Lászlónak a felesége), 2023. április 17-én pedig Kocziszky Györgynek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.