<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Lassan már látni a pandémia utáni életet, így egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz, ha ténylegesen eljön az irodákba történő visszatérés ideje.
 

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg. 

A Harvard Business Review felmérésében több mint 350 vuhani dolgozót kérdezett azután, hogy április elején véget értek a szigorú korlátozások a városban – a válaszadók többségét lényegében munkanélkülivé tette a járvány, így jelentős részük csak a normalitás visszatértét kívánta, valamint azt, hogy ne jöjjön egy újabb hullám.

A kutatók emellett kifejezetten arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan készültek fel a vezetők a normális kerékvágásba történő visszatérésbe, valamint hogyan készítették fel csapatukat minderre – négy héttel később érdekes összefüggés rajzolódott ki a produktivitás és a felkészültség közt.

A kutatás egyértelműen arra az eredményre jutott, hogy jelentősen jobb teljesítménnyel és hatékonyabban dolgoztak azok a dolgozók, akik felkészültek a visszatérésre mentálisan, valamint akik főnöke szem előtt tartotta a biztonságos és egészséges munkakörnyezet kialakítását a járvány után. Ugyanakkor önmagában ezen tényezők egyike sem elég arra, hogy biztosítsa a sikert, ehhez mindkét oldalnak meg kell tennie a magáét.

Milyen következtetéseket vonhatunk le tehát?

Munkavállalói szint

A kijárási korlátozások felforgatták a munka megszokott menetét, így nem csoda, hogy elsőre még furcsának tűnhet a visszatérés – ne vesd bele magad egyből a munkába anélkül, hogy adnál magadnak időt a visszaszokáshoz. A HBR kutatói azt tapasztalták, hogy azok a dolgozók, akik felmérték a korábbi haladást és célokat jelöltek ki maguknak, sokkal könnyebben tudtak újra munkához látni. A testi részről sem szabad elfeledkezni – fontos a rendszeres mozgás, nyújtózkodás, és a túlzott ülés elkerülése is.

Vezetői szint

A visszatérő dolgozók számára is egyértelmű, hogy a veszély még nem múlt el, így elképzelhető, hogy a pandémia következő hulláma is eléri az országot, és a közösségi távolságtartás feloldása nem kockázatmentes, ez az aggodalom jelenti a munkavállalói szorongás egyik forrását is. Az nyilvánvalóan irreális elvárás, hogy ezt a menedzsment meg tudja szüntetni, a vezetők azonban igen is sokat tehetnek azzal, hogy fokozottan figyelnek a biztonságos munkakörnyezet fenntartására, a járványügyi előírások betartására és jó példával járnak elől.

Először is meg kell győződni arról, hogy a kollégák tisztában vannak az olyan védelmi intézkedésekkel, mint például az irodai maszkviselés. A menedzsment feladata az elvárásokat előbb egyértelműen kommunikálni, majd kedvesen, de határozottan betartatni. Az elvárások betartatásához hozzátartozik a megfelelő védelmi eszközök biztosítása az alkalmazottak számára, valamint az is, hogy gondoskodjanak a szükséges fertőtlenítésről és takarításról. A menedzsment dönthet úgy is, hogy elébe megy a hatósági korlátozásoknak, így már akkor bevezethetőek a szigorítások, ha láthatóan romlik a helyzet, de kormányzati szinten még nem történt lépés.

A legfontosabb azonban mégis az, hogy a vezetőség ne csak utasítgasson és szabályozzon, hanem járjon az élen jó példával. A kutatás alapján egyértelműen az látszik, hogy azoknál a cégeknél, ahol csak a dolgozóktól várták el az előírások betartását, hamar megingott az azokba vetett hit, és az alkalmazottak egyre nagyobb arányban kezdték azt érezni, hogy a vezetők csak össze-vissza beszélnek, és valójában nem szempont a járványvédelem és a biztonság, ez pedig a produktivitás romlásához vezethet. Csak egy példa – ha egy barista konfliktushelyzetbe kényszerül egy olyan vendéggel, aki következetesen nem tartja be az előírásokat, és a főnök nem áll ki az alkalmazottjáért, a dolgozói meggyőződés meginogni abban, hogy mi az igazán fontos: a profit vagy a munkatársak egészsége.

Fontos megjegyezni, hogy a Harvard Business Review kutatása kifejezetten a vuhani helyzetre fókuszált, ahol a járványt mostanra viszonylag hatékonyan sikerült megfékezni – így az ottani munkavállalók és cégek tapasztalatai bizonyos szinten eltérhetnek más országokbeli társaiktól. A konklúzió azonban egyértelmű – a visszatérés a munka hétköznapi világába egy rendkívüli helyzet után senki számára sem könnyű, így a sikerhez együttműködésre lesz szükség mind a menedzsment, mind a dolgozók részéről.

(Harvard Business Review)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.