Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Lassan már látni a pandémia utáni életet, így egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz, ha ténylegesen eljön az irodákba történő visszatérés ideje.
 

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg. 

A Harvard Business Review felmérésében több mint 350 vuhani dolgozót kérdezett azután, hogy április elején véget értek a szigorú korlátozások a városban – a válaszadók többségét lényegében munkanélkülivé tette a járvány, így jelentős részük csak a normalitás visszatértét kívánta, valamint azt, hogy ne jöjjön egy újabb hullám.

A kutatók emellett kifejezetten arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan készültek fel a vezetők a normális kerékvágásba történő visszatérésbe, valamint hogyan készítették fel csapatukat minderre – négy héttel később érdekes összefüggés rajzolódott ki a produktivitás és a felkészültség közt.

A kutatás egyértelműen arra az eredményre jutott, hogy jelentősen jobb teljesítménnyel és hatékonyabban dolgoztak azok a dolgozók, akik felkészültek a visszatérésre mentálisan, valamint akik főnöke szem előtt tartotta a biztonságos és egészséges munkakörnyezet kialakítását a járvány után. Ugyanakkor önmagában ezen tényezők egyike sem elég arra, hogy biztosítsa a sikert, ehhez mindkét oldalnak meg kell tennie a magáét.

Milyen következtetéseket vonhatunk le tehát?

Munkavállalói szint

A kijárási korlátozások felforgatták a munka megszokott menetét, így nem csoda, hogy elsőre még furcsának tűnhet a visszatérés – ne vesd bele magad egyből a munkába anélkül, hogy adnál magadnak időt a visszaszokáshoz. A HBR kutatói azt tapasztalták, hogy azok a dolgozók, akik felmérték a korábbi haladást és célokat jelöltek ki maguknak, sokkal könnyebben tudtak újra munkához látni. A testi részről sem szabad elfeledkezni – fontos a rendszeres mozgás, nyújtózkodás, és a túlzott ülés elkerülése is.

Vezetői szint

A visszatérő dolgozók számára is egyértelmű, hogy a veszély még nem múlt el, így elképzelhető, hogy a pandémia következő hulláma is eléri az országot, és a közösségi távolságtartás feloldása nem kockázatmentes, ez az aggodalom jelenti a munkavállalói szorongás egyik forrását is. Az nyilvánvalóan irreális elvárás, hogy ezt a menedzsment meg tudja szüntetni, a vezetők azonban igen is sokat tehetnek azzal, hogy fokozottan figyelnek a biztonságos munkakörnyezet fenntartására, a járványügyi előírások betartására és jó példával járnak elől.

Először is meg kell győződni arról, hogy a kollégák tisztában vannak az olyan védelmi intézkedésekkel, mint például az irodai maszkviselés. A menedzsment feladata az elvárásokat előbb egyértelműen kommunikálni, majd kedvesen, de határozottan betartatni. Az elvárások betartatásához hozzátartozik a megfelelő védelmi eszközök biztosítása az alkalmazottak számára, valamint az is, hogy gondoskodjanak a szükséges fertőtlenítésről és takarításról. A menedzsment dönthet úgy is, hogy elébe megy a hatósági korlátozásoknak, így már akkor bevezethetőek a szigorítások, ha láthatóan romlik a helyzet, de kormányzati szinten még nem történt lépés.

A legfontosabb azonban mégis az, hogy a vezetőség ne csak utasítgasson és szabályozzon, hanem járjon az élen jó példával. A kutatás alapján egyértelműen az látszik, hogy azoknál a cégeknél, ahol csak a dolgozóktól várták el az előírások betartását, hamar megingott az azokba vetett hit, és az alkalmazottak egyre nagyobb arányban kezdték azt érezni, hogy a vezetők csak össze-vissza beszélnek, és valójában nem szempont a járványvédelem és a biztonság, ez pedig a produktivitás romlásához vezethet. Csak egy példa – ha egy barista konfliktushelyzetbe kényszerül egy olyan vendéggel, aki következetesen nem tartja be az előírásokat, és a főnök nem áll ki az alkalmazottjáért, a dolgozói meggyőződés meginogni abban, hogy mi az igazán fontos: a profit vagy a munkatársak egészsége.

Fontos megjegyezni, hogy a Harvard Business Review kutatása kifejezetten a vuhani helyzetre fókuszált, ahol a járványt mostanra viszonylag hatékonyan sikerült megfékezni – így az ottani munkavállalók és cégek tapasztalatai bizonyos szinten eltérhetnek más országokbeli társaiktól. A konklúzió azonban egyértelmű – a visszatérés a munka hétköznapi világába egy rendkívüli helyzet után senki számára sem könnyű, így a sikerhez együttműködésre lesz szükség mind a menedzsment, mind a dolgozók részéről.

(Harvard Business Review)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.