Sikeres külgazdasági stratégiát vállalatok nélkül végrehajtani lehetetlen, a kormánynak és a vállalatoknak együtt kell működniük, fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Kitért arra, hogy 3 év alatt kétszer állt feje tetejére a világgazdaság, a Covid után „ránk rúgta az ajtót a háború”. Mindkettőnek elsöprő gazdasági hatása van, mindkettő a recesszió veszélyét hozta magával, Európában pedig súlyos energiaellátási válsággal is szembesültünk. A szomszédunkban zajló regionális hatásnak pedig globális gazdasági hatásai is vannak, mondta.
Szijjártó Péter úgy véli, hogy az ukrajnai háborúra adott brüsszeli válaszok elhibázottak, ennek árát Európa fizeti meg az inflációval és a magas árakkal. Szerinte egyes európai energiaárak sokszorosai a kínainak és az amerikainak, ami nagy versenyhátrányt jelent Európának.
Hozzátette: a háborús eszkaláció veszélye nagyobb, mint valaha, az eszkaláció pedig a szomszédságban jelentkezik először. Súlyos következmény lehet a globális blokkosodás is, ami ellentétes a magyar érdekekkel. Ehelyett a konnektivitás, a kölcsönös tiszteleten való együttműködés lenne szükséges, amihez fent kell tartani a párbeszédet, jegyezte meg.
Mint mondta, Európa számára kiütést jelent az a nyugati törekvés, hogy az Oroszország elleni szankciókkal elvágják a Nyugat és a Kelet gazdaságát. Ha az európai és kínai kapcsolatokat is elvágják, az (újabb) kiütés lesz, fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy egy gazdasági folyamatot semmi sem tudott és tud megállítani: az autóipar átáll elektromos alapra. A nyugati nagyvállatok remek elektromos autókat építenek, de az elektromos akkumulátorokat nagyrészt keleti cégek gyártják. Tehát ebben a kulcsiparágban a keleti beszállítóktól függ a Nyugat.
Ezzel összefüggésben megjegyezte: Magyarország a keleti és nyugati beruházások találkozópontjává vált. Ez garancia arra, hogy hosszú távon növekedni tud a magyar gazdaság. A világ hét legnagyobb három akkumulátorgyártójából három már itt van, és lehet, hogy – mint fogalmazott – ezen a területen még lesznek bejelentések.
Hozzátette: a magyarországi akkumulátorgyáraknak szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelniük, mint máshol Európában, és már jelenleg is működnek itthon ilyen nagy gyárak. Folyamatosan dolgoznak azon is, hogy a betelepülő cégek ezen a területen magyar beszállítókat alkalmazzanak.
Végül elmondta: a kormány négy dologra koncentrál majd idén a külgazdaságban.
Egyrészt támogatják az exportot, hogy az MKIK tagvállalatai is sikeresek legyenek az általuk kiválasztott piacokon. Másrészt támogatják a Magyarországra bejövő nagy beruházásokat, mivel ez tömeges munkahelyteremtést és gazdasági növekedést jelent. Harmadrészt továbbra is segítik a magyar vállalati kifektetéseket. Negyedrészt tovább növelik a nukleáris kapacitásokat, és felpörgetik az új paksi blokkok építését, tekintettel az elszabadult európai energiaárakra.
A rendezvényen Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette, benne élünk egy háborúban, energiaválságban és „inflációs halmazban”, a régi piacok megroppantak és új piacokat kell keresni. Szerinte a kormány anno helyesen döntött, hogy meghirdette a keleti nyitást, ami szerinte jól működik.
Hozzátette: a háború miatt kereskedelmi szempontból felértékelődött Törökország és Kína, de a Nyugat-Balkán is fontos, és nagy távlatok vannak Közép-Ázsiában is.