Éles szópárbaj bontakozott ki a kormány és az ellenzék között az elmúlt napokban arról, hogy az Európai Unió vajon tevőlegesen (pénzzel) is segíti-e Magyarországot a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, ahogy az utóbbi, vagy nem, ahogy az előbbi állítja.
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben futószalagon jelentett be olyan példátlan intézkedéseket, amelyekkel nagyobb pénzügyi mozgásteret próbál teremteni a kormányoknak a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséhez. Az intézkedések egy része a szigorú uniós költségvetési és állami támogatási szabályok soha nem látott mértékű felpuhításán keresztül biztosítja, hogy a tagországok korlátlanul pumpálhassák a pénzt a reálgazdaságba.
Más megoldások még ennél is formabontóbbak: a Bizottság múlt héten egy olyan munkahelyvédelmi alap létrehozására tett javaslatot, ami az EU27-ek közös garanciavállalása mellett 100 milliárd eurót tenne kedvezmények kölcsönök formájában elérhetővé azon tagállamok számára, ahol tömeges munkanélküliséggel kell számolni. Brüsszel becslései szerint a mostani helyzetből kiindulva akár 15 ország is bejelentkezhetne erre (arról nem tettek említést, mely országokra gondolnak, de Olaszország és Spanyolország biztosan a kérvényezők között lenne).
Helikopterpénzt eddig legfeljebb az Európai Központi Bank (EKB) kezdett el szórni egy új, 750 milliárd eurós kötvényvásárlási program beindításával, ami a bankoknak juttat likviditást, hogy finanszírozni tudják a reálgazdaság működését.
Az Európai Bizottság ahogy az szükség esetén lenni szokott, a közös uniós kasszát is segítségül hívta, mégpedig a felzárkóztatást elősegíteni hivatott kohéziós politikát, amit Gert Jan Koopman, a költségvetési főigazgatóság vezetőjének szavai szerint a járvány miatt effektíve válságfinanszírozási eszközzé alakított át az elmúlt hetekben és napokban.
Brüsszel „pénzszóró” akciójának azonban van két erős korlátja: a hétéves keretköltségvetés utolsó évében járunk, így csak a maradékból osztogathat, a következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésnek viszont se híre, se hamva, így annak kontójára még elméletben sem tehet pénzügyi ígéretet. A Bizottság ezért, ha az EU már nem tud pénzt szórni, arról próbál gondoskodni, hogy legalább a kormányok pénzt szórhassanak, és lehetőség szerint minél kevesebb kötöttség mellett.
Ezekkel a korlátokkal szembesülve, Ursula von der Leyen és társulata két dolgot tett, ami a már meglévőn túl „ingyenpénzt” valóban nem juttat a tagállamoknak. Egy: 2025-ig kamatmentes és szabadfelhasználású hitelt biztosított a tagállamoknak (Magyarországnak előbb 2019-re 861, majd 2020-ra 608 millió euró értékben), és teljesen fellazította a kohéziós források felhasználásának szabályait, lehetővé téve, hogy saját belátásuk szerint a koronavírus-járvány elleni védekezésre fordítsák a támogatásokat.
Mindennek tükrében vegyük szemügyre a magyar csomagot. A Bizottság által március közepén bejelentett koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés (CRII) a testület szerint 37 milliárd eurót szabadít fel a 2014-2020-as kohéziós politikai keretből a járvány kezelésére három területen. Ezek: az egészségügyi rendszer megerősítése, ideértve a védőeszközök beszerzését, a kkv-k likviditási támogatása, akár működőtőke biztosításával, és a rövid munkaidős megoldások (részmunkaidő) állami finanszírozása.
A 37 milliárd euróból 8 milliárd az az összeg, amit a tagállamoknak elvileg májusban vissza kellene téríteniük az uniós kasszába az éves előleg általuk fel nem használt része után. A szabályok értelmében a tagállamok a 7 éves teljes keret 3 százalékát minden évben éves előlegek formájában megkapják, majd a rá következő év májusában a megmaradt részt vissza kell fizetniük az EU-nak. A Bizottság azóta jóváhagyott javaslata most 2025-ig ezt a pénzt hagyja a tagállamoknál. Magyarország esetében 861 millió euróról (360 ft-os árfolyammal számolva 310 milliárd forint) van szó.
Ezt a pénzt tehát nem nyelhetik le a tagállamok és 2025-ig vissza kell majd fizetniük, de addig lényegében azt csinálnak vele, amit akarnak. „Ez tulajdonképpen egy szabad felhasználású, kamatmentes hitel” – mutatott rá lapunknak egy, a csomag részleteinek kidolgozásába bevont forrás.
A 861 millió eurós összeg (ami a 8 milliárdos uniós keret több mint 10%-a) a 2019-es összeg, aminek visszafizetésétől tehát most több évre eltekintenének. Közben a Bizottság múlt héten már elutalta a 2020-as éves előleg felét, 304 millió eurót a magyar államkincstárnak. A második 304 millió eurós részletet április közepén utalják. Ez ugyancsak 360 ft-os euróval számolva 219 milliárd forint. (A két előleg-összeg együtt pedig 520 milliárd forint körül van).
Ez a második tétel – aminek a részleges visszafizetése egy év múlva lenne esedékes – tehát így is, úgy is befutott volna a magyar álamkincstárba, igaz csak májusban. Erről azonban ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy jövőre a nem felhasznált részt ki vissza kell-e fizetni.
Magyarország esetében azonban a Bizottság első, március közepi csomagja egy 4,7 milliárd eurós tételt is tartalmazott, ami a fent említett 861 millió euróval együtt nagyjából már 5,6 milliárd euróra rúgott volna. Itt ugyanakkor nincs szó pótlólagos kohéziós támogatásról, ez az összeg csupán egy elméleti számítás, ami abból indul ki, hogy a 861 millió eurós, 2025 előtt vissza nem fizetendő előlegből mekkora uniós társfinanszírozást lehetne kiváltani.
Ez csupán egy lehetőség, ami ráadásul nem egyformán az minden tagállam számára. A 27-ből ugyanis 14 EU-tagállam mostanra már lekötötte a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló regionális politikai keretet, így ők csak abban az esetben élhetnének a megnyíló lehetőséggel, ha felbontanának már aláírt szerződéseket, illetve, ha átprogramoznának olyan infrastruktúra-fejlesztési projekteket, ahol az állam a források kedvezményezettje.
Erre úgy tudjuk lehetőség van, és a Bizottság több módszert is a tagállamok figyelmébe ajánlott. A magyar kormány azonban azt jelezte Brüsszelnek, hogy nem kíván hozzányúlni az eddig kiválasztott projektekhez. Magyarország számára ezért a 4,7 milliárd eurós szám (az 5,6 milliárd eurót szokták egyesek 2 ezer milliárd forintnak nevezni) nem releváns.
A néhány napja elfogadott második csomag, a CRII +, ahogy a brüsszeli zsargonban nevezik, megint nem hoz plusz nettó pénzt a konyhára, de úgyszólván korlátlan mértékben megnöveli a magyar kormány mozgásterét a 2020-as kohéziós források tetszés szerinti átcsoportosításában az egyes alapok (a két strukturális alap és a kohéziós alap) és a fejlettség szempontjából különböző kategóriába tartozó régiók között. Nota bene, ha például Budapesten súlyos járványhelyzet alakulna ki, a kormány elvehetne pénzt a szegényebb régiók keretéből és átcsoportosíthatja azt a főváros szükségleteire.
A CRII második változata a 2020-as kohéziós politikai kötelezettségvállalási keret (EU-szinten 54 milliárd euró) könnyített felhasználására vonatkozik. Marc Lemaitre, a regionális politikai főigazgató egy kérdésre válaszolva Magyarországgal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2020-ra elvileg körülbelül 1 milliárd eurónyi kohéziós alap (ebből finanszírozza az állam a nagy energetikai, közlekedési és környezetvédelmi projekteket) áll hazánk rendelkezésére, és a kormány – mint a források kedvezményezettje – ha úgy tartja szükségesnek, bármikor felülvizsgálhat, átprogramozhat infrastrukturális projekteket. „Egyetlen tagállam sem használta el minden keretét. Mindenhol van mozgástér a források újrafókuszálására” – közölte.
Bizottsági források felhívják a figyelmet arra, hogy miközben Magyarország a rendelkezésére álló kohéziós politikai keretet 100 százalékig lekötötte (sőt 107%-ra túl is tervezte a várható korrekciók miatt), eddig kevesebb mint a felét (44%-át) hívta le számlák benyújtásával az uniós büdzséből.
Az újonnan bejelentett csomagban van még egy további könnyítés: a 2020-as kohéziós kötelezettségvállalások terhére a tagállamok kérvényezhetik azt, hogy a koronavírus elleni védekezésre átcsoportosított kiadásokat 100 százalékig az EU finanszírozza, ehetőséget teremtve azáltal arra, hogy a költségvetési pénzeket más kiadásokra tartalékolják.
Az uniós szintű pénzügyi mentőakciónak más elemei is vannak, amelyekből Magyarország, illetve magyar kedvezményezettek is meríthetnek.
A Bizottság 1 milliárd euró értékű költségvetési garanciát fog nyújtani az Európai Beruházási Alapnak (EIF) ahhoz, hogy 8 milliárd euró kedvezményes kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon és abból hozzávetőleg 100 ezer kkv-nak nyújtson likviditási támogatást. Az EIB közben pénteken bejelentette, hogy emellett egy 200 milliárd eurós hitelprogramot is indít az európai kkv-nak.
Brüsszel javaslatára az elmúlt napokban jogszabályt is módosítottak, hogy az eredetileg természeti katasztrófák esetén igénybe vehető Európai Szolidaritási Alapot (ESF) járványhelyzetekben is be lehessen vetni. Az idei évre 800 millió euró áll rendelkezésre az alapból a tagállamok számára.
Végül az uniós globalizációs alapból is rendelkezésre áll 175 millió euró arra az esetre, ha a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett tagállami intézkedések miatt munkahelyek szűnnének meg.
