Zsiday Viktor legújabb bejegyzésében azt a kérdést teszi fel, hogy miért maradt el a fejlett világban a várt recesszió. A szakértő azt a tényezőt emeli ki, hogy a 2020-2021-es időszakban elképesztően alalcsony hosszú hozamok alakultak ki az extrém jegybanki, költségvetési stimulusok hatására, és mind a vállalatok, mind a lakosság jelentős része meg is próbálta berögzíteni ezeket az alacsony hozamokat.
"Ez egyrészt magyarázatot ad arra, hogy miért nem volt a nagymértékű kamatemeléseknek a gazdaságot jelentősen lassító hatása (mert a legtöbbek számára még mindig az alacsony kamatszint érzékelhető), azonban rávilágít egy sokkal kellemetlenebb tényre is. Amennyiben a fenti gondolatmenet igaz, akkor ez azt jelenti, hogy a kamatemelések hatása nemcsak később jelentkezik, de sokkal hosszabb időn át, elnyújtva fog ellenszelet jelenteni a gazdaságnak"
- fogalmaz Zsiday, kiemelve hogy még a jelentős kamatvágások után is magasabban lesz az új jelzáloghitelek kamata, mint amennyit most fizet a lakosság, így a terhek évről évre, "nagyon hosszú ideig" nőni fognak, ha marad a kamatszint, de még komolyabb kamatvágások után is növekednének.
"A helyzet tehát az, hogy habár a monetáris szigorítás hatásai kevésbé tudtak érvényesülni eddig, de ennek ellentételezéseként az elmúlt időszak kamatemelései valószínűleg éveken át hatni fognak.
Könnyen lehet, hogy most azt nem értjük emiatt, hogy miért ilyen erős a gazdaság, 1-2-3 év múlva pedig azt nem fogjuk érteni, hogy miért nem tud talpra állni.
Úgy vélem emiatt, hogy a következő években folyamatos ellenszélben lesznek a nagy gazdaságok."
Más tényezőkkel együtt a szakértő úgy véli, hogy rövidebb távon (2023-2024-ben) ugyan növekedés és stabilizáció jöhet,
"de utána inkább lassú, gyenge növekedésű állapot, tartós mocsár, vagy enyhe recesszió tűnik számomra a világgazdaságban valószínűnek."
