Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
MTI

1918. április 1-jén a világon először jött létre önálló haderőnemként légierő. A brit Királyi Légierő (RAF - Royal Air Force) a brit hadsereg három haderőművének legfiatalabbika, feladata az Egyesült Királyság légi védelme és nemzetközi védelmi kötelezettségeinek teljesítése. A RAF az elmúlt évszázadban a brit hadtörténet jelentős szereplőjévé vált, a második világháború alatt a történelem legnagyobb légi háborújában, az angliai csatában pilótái akadályozták meg a német inváziót.

A repülés és a repülőgépek fejlődésével katonai alkalmazásuk is előtérbe került. A brit hadsereg 1912 tavaszán alakította meg a Királyi Repülő Hadtestet (RFC - Royal Flying Corps) 36 repülőgéppel és 12 katonai léggömbbel, emellett központi repülőiskolát és repülőgépgyárat is létrehoztak. Az RFC első halálos légi balesete nem sokkal megalakulása után, 1912. július 5-én következett be. A haditengerészet eltérő prioritásai (és a szárazföldi erőkkel való hagyományos versengése) miatt elérte egy különálló szervezet létrehozását, így született meg 1914. július 1-jén az RFC tengerészeti repülőosztályából a Királyi Tengerészeti Repülő Szolgálat (RNAS - Royal Naval Air Service).

1914. július 28-án kitört az első világháború, Nagy-Britannia Franciaország szövetségeseként hadat üzent Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. Az akkor már csaknem 180 repülőgépet számláló RFC négy századot küldött a francia frontra, ezek a légi ütközetek és a bombázások mellett felderítő akciókban is részt vettek. A nehézkes gépek és a hadvezetés agresszív stratégiája rendkívül súlyos veszteségeket eredményezett, a négy háborús év során csaknem tízezer, az RFC-ben szolgáló ember halt meg vagy tűnt el.

A sikeres bevetések nyomán merült fel a dinamikusan növekvő légierő jövője, és végül az a döntés született, hogy az RFC és RNAS egyesítésével önálló fegyvernemet hoznak létre, a repülésügyi miniszter vezetése alatt. A Királyi Légierő 1918. április 1-jén jött létre harmadik haderőnemként a brit haditengerészet és hadsereg mellett. Az 1914-ben még alig kétezer fős RAF az egyesüléskor (a háborús erőfeszítések csúcspontján) 300 ezres személyzettel és 20 ezer repülőgéppel rendelkezett, és így a világ leghatalmasabb légierejének számított.

A háború befejeződése után a katonai kiadásokat visszavágták. A 35 ezer fősre csökkentett RAF fő feladata a gyarmatok védelme lett, először 1920-ban szomáliai lázadók ellen vetették be. Ugyanebben az évben alapítottak Cranwellben a hivatásos tisztek kiképzésére kadétiskolát, a RAF törzskari iskolája 1922-ben nyílt meg Andoverben.

A második világháború kitörésekor, 1939 szeptemberében a Királyi Légierőnek, amelynek első vonalbeli ereje 2000 repülőgépet számlált, a nyomasztó túlerőben lévő Luftwafféval, a német Harmadik Birodalom légierejével kellett szembenéznie. A Nagy-Britannia ellen 1940 júliusában megindult német légitámadások célja a szigetország elleni szárazföldi invázió, az Oroszlánfóka hadművelet (Unternehmen Seelöwe) előkészítése volt. A Luftwaffe parancsnoka, Göring arról biztosította Hitlert, hogy egy hónapon belül megsemmisíti a brit légierőt, de csalatkoznia kellett.

A RAF rendkívül hősiesen küzdött, igaz, főként az első időszakban iszonyatos veszteségeket szenvedett. A pilótahiány miatt önkénteseket képeztek ki, nemegyszer néhány nap alatt, köztük sok volt a külföldi (két lengyel és egy cseh vadászrepülő-századot is felállítottak.) A brit gyárakat 1940 júniusa és szeptembere között 1900 új vadászrepülő hagyta el, a megrongált légi bázisok helyett szükségrepülőtereket alakítottak ki. Egy pilótának öt ellenséges gépet kellett leszednie ahhoz, hogy megkapja az "ász" minősítést, ez 188-nak - nyolc százalékuknak - sikerült. Számos olyan esetet jegyeztek fel, hogy a támaszpontjuk közelében lezuhant pilóták azon nyomban egy másik géphez rohantak, hogy újból felszállhassanak harcolni.

A RAF mégis az összeomlás szélén állt, amikor a németek taktikát váltottak, a gyárak és támaszpontok helyett a városokat kezdték bombázni, ami még nagyobb elszántságra és ellenállásra ösztönözte az angolokat. A levegőhöz jutott RAF kitartott, és 1940 októberétől ritkultak a német bombázások. Az invázió elmaradt, Nagy-Britannia megtartotta ellenőrzését légtere felett. A sikerhez a radarok használata, a német rejtjelrendszer megfejtése is számottevően hozzájárult. A britek mintegy 1500, a németek 2500 pilótát veszítettek az elhúzódó légi csata során, a bombázások során több mint 40 ezer civil is meghalt. Churchill ezekkel a szavakkal mondott köszönetet a légierőnek: soha nem köszönhettek még "ilyen sokan ilyen sokat ilyen keveseknek".

1945-ben, a háború befejeztével a légierő összlétszámát mintegy 150 ezer főre csökkentették, nagyjából ezt a létszámot őrizték meg az 1980-as évek végéig. A következő évtizedben a londoni kormány egy rugalmas, gyorsan mozgósítható hadsereg kialakítását tűzte ki célul, a stratégiai védelmi felülvizsgálat nyomán a hadsereg valamennyi haderőnemének részvételével egyesített, gyorsan bevethető erőket alakítottak ki. Az átszervezés során a légierő több mint ötven esztendeje Németországban állomásozó erőit kivonták, három történelmi egységet megszüntettek, a haditengerészet és a légierő létrehozta saját új, egyesített erőit.

A Királyi Légierő alakulatai az elmúlt évtizedekben számos konfliktusban (Falkland-szigeteki háború, Öbölháború, délszláv háború) vettek részt, de humanitárius tevékenységet is folytatnak. 2015-ben az Iszlám Állam elleni szíriai nemzetközi hadműveletekbe kapcsolódtak be.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.