„Nemcsak 2025-öt, hanem egy ötéves, 2021-től tartó stratégiai ciklust is lezártunk tavaly” – kezdte az MBH Bank elmúlt évének eredményeit bemutató sajtótájékoztatót a pénzintézet elnök-vezérigazgatója. A három magyarországi bank (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) összeolvadását és konszolidációját felölelő időszakból Barna Zsolt kiemelte az MBH Bank 2023 május 1-jei megalakulását, majd tavaly év végén a Takarékbank egymilliót is meghaladó ügyfélkörének integrációját.
Fotó: MBH Bank
Ebben a periódusban az MBH 15 százalékkal növelte az ügyfeleinek a számát, „habár normál esetben egy ilyen transzformáció 14-15 százalékos ügyfélvesztéssel szokott járni” – fogalmazott.
Már a külföld a cél
Ezt követően Barna Zsolt felsorolta az elmúlt évek legfontosabb akvizícióit, megemlítve a Fundamenta, az Otthon Centrum és a Duna Takarék Bank felvásárlását. Ezeknek a tranzakcióknak köszönhetően a lakossági szegmensben tudták javítani a pozícióikat (különösen a jelzáloghitelezésben és a fedezetlen hitelezésben).
„A magyar piac kezd beszűkülni a számunkra, persze ez nem jelenti azt, hogy elvetnénk a jövőbeli vásárlások lehetőségét. Mindenesetre a következő lépés egy külföldi akvizíció lehet, hogy Közép- és Kelet Európában is megfelelő erőt tudjunk felmutatni” – árulta el az MBH elnök-vezérigazgatója. Arról is beszélt, hogy már kidolgozták az új, 5 évre szóló stratégiájukat, amiben szintén ambiciózus célokat fogalmaztak meg.
Emelkednek a banki különadók
Az MBH tavaly 204,4 milliárd forintos korrigált, konszolidált, adózás utáni eredményt ért el, ami közel 11 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek meghaladták az 548 milliárd forintot, ami 14 százalékos csökkenés 2024-hez viszonyítva – derül ki a pénzintézet Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent gyorsjelentéséből.
Az Mfor kérdésére Krizsanovich Péter stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a banki különadók negatívan hatottak az eredményre. Az MBH gyorsjelentése szerint az extraprofit különadó és a bankadó 39,3 milliárd forintos hatást jelentett 2025-ben.
Ráadásul az idei évtől a kormány megemelte a különadó mértékét. Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalékról 10 százalékra, e felett pedig 20 százalékról 30 százalékra növelve azt. Eközben az állampapírvásárlásokkal elérhető adókedvezmény is csökkent (az MBH jelenleg 3700 milliárd forintnyi állampapírállományt tart).
Fotó: MBH Bank
Kérdésünkre válaszolva Barna Zsolt hozzátette, hogy az elmúlt években az egyik legtöbb különadót fizették be a hazai pénzintézetek közül. Volt olyan év, amikor az OTP-nél is többet. „Még ebben a környezetben is ilyen eredményt és növekedést tudtunk elérni, ami a legbiztosabb jele a bank stabilitásának” – fogalmazott.
Így alakult a hitelezés
Visszatérve a legfontosabb számokhoz: a korrigált tőkearányos megtérülési mutató 17,5 százalék volt, ami itthon és regionálisan is kifejezetten magasnak számít. A bank mérlegfőösszege 12 890 milliárd forint fölé emelkedett (ami az OTP után a második legmagasabb Magyarországon, éves alapon 3,2 százalékos volt a növekedés). A betétállomány 3,6 százalékkal nőtt, míg a bruttó hitelállomány 3,7 százalékkal bővült éves szinten.
Az MBH lakossági hiteleinek állománya az év végén 2428,3 milliárd forint volt, ezzel a bank piaci részesedése megközelítette a 20 százalékot. A legnagyobb bővülést a személyi kölcsönök piacán lehetett látni: tavaly csaknem 160 milliárd forintnyi új kihelyezés történt, ami 26 százalékos növekedést jelent.
Az ügyfelek emellett 371 milliárd forint összegben kötöttek új lakáshitel szerződéseket, ami 14 százalékos bővülés. Az utolsó negyedévben történt meg az új kihelyezések csaknem 30 százaléka (107 milliárd forint), amiben az Otthon Start hiteleinek is jelentős szerepe volt – mutatta be a lakossági piacot Ginzer Ildikó, standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettes.
A szakértő a lakossági kiszolgálást érintő fejlesztésekről is beszélt, megemlítve a mesterséges intelligencia fokozódó szerepét. A munkáshitelhez kapcsolódóan AI-asszisztenst állítottak csatasorba, de a technológia segít az otthonteremtéssel kapcsolatos hitelezésben a dokumentumellenőrzésben és az ügyfélkiszolgálásban is. A mesterséges intelligenciát a személyi kölcsönök igénylése során is alkalmazzák, miként a vállalati bankolást ösztönző BUPA üzleti platform is nagymértékben támaszkodik rá.
Fotó: MBH Bank
Az MBH hagyományosan a vállalati szegmensben erősebb, ott épített ki piacvezető pozíciókat. Szabó Levente egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettes kiemelte a bank lízingportfólióját (26 százalék feletti a piaci részük, tavaly 3,5 százalékkal nőtt a szegmens), valamint az agrárhitelezést (itt 4 százalékos a bővülés, a piaci részarány pedig meghaladja a 25 százalékot).
Az MBH a vállalati hitelezésben tavaly a lakosságinál jóval szerényebb mértékben, 0,6 százalékkal nőtt (ez az általános piaci trendekkel összhangban alakult). Szabó Levente elmondta, hogy leginkább a középvállalatokra fókuszálnak. Nagy hangsúlyt helyeznek a betétgyűjtésre, és prioritásként kezelik a társasházfinanszírozást, valamint az energiaszektor támogatását.
Emellett stratégiai együttműködést kötöttek a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA) és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA) is, aminek keretében az MBH a külföldi kifektetésben gondolkodó magyar cégeket segíti. A Budapesti Értéktőzsdével pedig a MentorHub keretében a középvállalatok tőkepiaci lehetőségeit szeretnék javítani. Akár kötvény, akár részvénykibocsátásra ösztönözve őket.
Folytatódik a tőzsdei menetelés
Apropó, tőzsde! Az MBH sikeresen teljesítette a BUX indexkosárba kerülés feltételeit, így április 1-jétől bekerül a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első számú részvényindexébe. Ennek előzménye, hogy a bank az elmúlt év végén a hazai tőkepiac elmúlt 25 évének legnagyobb részvénytranzakcióját hajtotta végre. Erről bővebben itt olvashatnak:
Ennek köszönhetően végül több mint 12 ezer új befektetője lett a cégnek. A részvénykibocsátás 60 százalékos túljegyzés mellett zajlott, az új tulajdonosok 100 milliárd forintnál is nagyobb értékben szerettek volna részvényekhez jutni. Az MBH végül 67 milliárd forintnyi összeget fogadott el – mondta el Krizsanovich Péter.
Figyelmeztet a Moody’s
A stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettes a sajtótájékoztató végén az Mfor kérdésére reagált a Moody’s Ratings március 20-i döntésére is. A londoni hitelminősítő bejelentette, hogy változatlanul hagyja az MBH Bank hosszú és rövid lejáratú betéteinek „Baa3/P-3” szintű, befektetési kategóriába tartozó osztályzatát. Ugyanakkor a Moody's több jövőbeli kockázatra is felhívta a figyelmet, amik az MBH eszközminőségének romlását és a jövedelmezőség csökkenését okozhatják.
„A legfontosabb, hogy a Moody’s megerősítette a hitelminősítésünket. Megszokott gyakorlat ezektől az intézetektől, hogy felhívják a figyelmet a kockázatokra, de mi nem látunk olyan trendeket a portfólió minőségének romlásában, ami aggodalomra adna okot”
– válaszolta Krizsanovich Péter.
A Moody's elemzésében azt írta, hogy bár a bankcsoport pénzügyi profilja összességében stabil, de az utóbbi időszakban romlott az eszközminőség és a veszteségfedezeti tartalékráta is.
A hitelminősítő hozzátette, hogy tovább nő a nyomás az MBH eszközein, ami különösen a vállalati hitelezés területén jelenhet több problémás hitelt. Eközben a monetáris politika enyhítése (ami most az iráni háború nyomás kialakult energiaárrobbanás miatt „befékezett”) szűkíti a banki kamatmarzsokat. Emellett a kormányzati különadók is csökkenthetik az MBH nyereségességét.
