<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

De a Gellérthegy lábánál való fürdőzésnek ennél még sokkal régebbre nyúlik vissza a hagyománya: már a középkorban állt ott egy kórház, mely a forrásvizet hasznosította.

Száz éve, 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a budapesti Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő, az akkori Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye.

A Gellérthegy lába már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Az első híradás 1178-ból származik, és arról tudósít, hogy a mai szálló helyén a forrásvizet hasznosító kórház állott, amelyet a johannita lovagrend alapított és tartott fenn. A szentföldi zarándoklatáról 1433-ban hazatérő Bertrandon de la Broquere francia lovag azt írta: ezen a tájon "igen szép meleg fürdők vannak". A török hódoltság korában, az 1600-as években a világutazó Evlia Cselebi úti beszámolójában acsik ilidsének, azaz "nyitott fürdőnek" nevezte a deszkából felépített, meglehetősen elhanyagolt fürdőt, amelynek sáros vize "...a francia betegségre és más hétféle bajra hasznos".

Buda várának visszafoglalása után egy évvel, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét felépítette, s utalással egy legendára Szüzek Fürdőjének (Jungfrau-Bad) nevezte el. (A legenda szerint a hegy barlangjában egy szerzetes élt, akinek tanácsát előszeretettel kérték ki fiatal lányok.) A fürdő hírneve rossz maradt, az elnevezés ironikus színezetet kapott, mert a kerítésen át sokan lesték az itt fürdőző nőket, sőt a rossz nyelvek szerint a medencékben sok gyermek is fogant. Egy 1827-es német útikönyv három kő- és nyolc kádfürdőt, szálláslehetőséget is említett itt. Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel, ebben már 21 lakószoba, 12 fürdő és vendéglő várta a vendégeket. A létesítmény 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József (a mai Szabadság) híd építése miatt kisajátították és lebontották.

A híd és az azon áthaladó villamosvonal, a Szent Gellért rakpart megépülése után a környék gyors fejlődésnek indult, s a főváros 1901-ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót építsenek ide. Az 1905-ben meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével 1909-re készítették el. A kései szecessziós stílusú épület 1912 és 1918 között épült fel, a munkálatokat költségvetési gondok, majd az első világháború nehezítették. A 3500 vendég fogadására tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit. Lakosztályait vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött.

A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Éttermét 1927-től két évtizeden át Gundel Károly vezette, akinek több híres étele itt született meg. 1927-re épült meg az akkori Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján, ekkor hatvan új szobát is átadtak. 1933-ban a szálló télikertjét átalakították, és egy évvel később megnyitották a pezsgőfürdőt is. A Budapestre látogató hírességek is kedvelték a pazar belső tereiről, teraszairól és medencéiről híres Gellértet, amely a budapesti társasági élet központjává vált. Itt alakult meg a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség, és itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő is.

A második világháború a szállodát sem kímélte, lebombázták, csupán a falai maradtak meg. Alig másfél év alatt azonban a hegyoldali részen újjáépítették, s 1946. március 26-án 50 szobával nyílt meg. A Duna-parti szárny rekonstrukciója csak 1961-re fejeződött be, majd 1972-ben megnyílt a Gellérthegy felőli szárny is, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés, a Zsolnay-majolikákkal és az iparművészeti alkotásokkal ugyan elveszett, de a kilencvenes években újabb remekművek kerültek a négycsillagos szállóba.

Az uszodákat, a termálfürdőket és a fürdőcsarnokot is helyreállították. A fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A szálloda recepciójától induló lépcső dísze az 1993-ban készült üvegablak, amely a magyar Csodaszarvas rege alakjait ábrázolja.

A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki. A korábbi gyermekmedencés és zuhanyzó részleg helyén, az eredeti felépítmények megtartásával 2013-ban megnyílt a Pagony.

A Gellért uszodájaA Gellért uszodája

A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője, üzemeltetését ma két külön cég látja el, a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti. A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, a közelmúltban több hollywoodi filmben tűnt fel.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.