Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
MTI

De a Gellérthegy lábánál való fürdőzésnek ennél még sokkal régebbre nyúlik vissza a hagyománya: már a középkorban állt ott egy kórház, mely a forrásvizet hasznosította.

Száz éve, 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a budapesti Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő, az akkori Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye.

A Gellérthegy lába már évszázadok óta híres volt gyógyvizéről. Az első híradás 1178-ból származik, és arról tudósít, hogy a mai szálló helyén a forrásvizet hasznosító kórház állott, amelyet a johannita lovagrend alapított és tartott fenn. A szentföldi zarándoklatáról 1433-ban hazatérő Bertrandon de la Broquere francia lovag azt írta: ezen a tájon "igen szép meleg fürdők vannak". A török hódoltság korában, az 1600-as években a világutazó Evlia Cselebi úti beszámolójában acsik ilidsének, azaz "nyitott fürdőnek" nevezte a deszkából felépített, meglehetősen elhanyagolt fürdőt, amelynek sáros vize "...a francia betegségre és más hétféle bajra hasznos".

Buda várának visszafoglalása után egy évvel, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét felépítette, s utalással egy legendára Szüzek Fürdőjének (Jungfrau-Bad) nevezte el. (A legenda szerint a hegy barlangjában egy szerzetes élt, akinek tanácsát előszeretettel kérték ki fiatal lányok.) A fürdő hírneve rossz maradt, az elnevezés ironikus színezetet kapott, mert a kerítésen át sokan lesték az itt fürdőző nőket, sőt a rossz nyelvek szerint a medencékben sok gyermek is fogant. Egy 1827-es német útikönyv három kő- és nyolc kádfürdőt, szálláslehetőséget is említett itt. Az első nagyobb, a víz iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült fel, ebben már 21 lakószoba, 12 fürdő és vendéglő várta a vendégeket. A létesítmény 1894-ig állt fenn, amikor is a Ferenc József (a mai Szabadság) híd építése miatt kisajátították és lebontották.

A híd és az azon áthaladó villamosvonal, a Szent Gellért rakpart megépülése után a környék gyors fejlődésnek indult, s a főváros 1901-ben megvásárolta a Magyar Királyi Államkincstártól a területet, hogy gyógyfürdőt és gyógyszállót építsenek ide. Az 1905-ben meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor pályázata is első díjat kapott, a terveket végül ezek ötvözésével 1909-re készítették el. A kései szecessziós stílusú épület 1912 és 1918 között épült fel, a munkálatokat költségvetési gondok, majd az első világháború nehezítették. A 3500 vendég fogadására tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit. Lakosztályait vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között még egy harmincágyas kórház is működött.

A két háború közötti időszak a szálló fénykorának számított. Éttermét 1927-től két évtizeden át Gundel Károly vezette, akinek több híres étele itt született meg. 1927-re épült meg az akkori Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő Sebestyén Artúr tervei alapján, ekkor hatvan új szobát is átadtak. 1933-ban a szálló télikertjét átalakították, és egy évvel később megnyitották a pezsgőfürdőt is. A Budapestre látogató hírességek is kedvelték a pazar belső tereiről, teraszairól és medencéiről híres Gellértet, amely a budapesti társasági élet központjává vált. Itt alakult meg a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség, és itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő is.

A második világháború a szállodát sem kímélte, lebombázták, csupán a falai maradtak meg. Alig másfél év alatt azonban a hegyoldali részen újjáépítették, s 1946. március 26-án 50 szobával nyílt meg. A Duna-parti szárny rekonstrukciója csak 1961-re fejeződött be, majd 1972-ben megnyílt a Gellérthegy felőli szárny is, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés, a Zsolnay-majolikákkal és az iparművészeti alkotásokkal ugyan elveszett, de a kilencvenes években újabb remekművek kerültek a négycsillagos szállóba.

Az uszodákat, a termálfürdőket és a fürdőcsarnokot is helyreállították. A fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A szálloda recepciójától induló lépcső dísze az 1993-ban készült üvegablak, amely a magyar Csodaszarvas rege alakjait ábrázolja.

A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki. A korábbi gyermekmedencés és zuhanyzó részleg helyén, az eredeti felépítmények megtartásával 2013-ban megnyílt a Pagony.

A Gellért uszodájaA Gellért uszodája

A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője, üzemeltetését ma két külön cég látja el, a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti. A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, a közelmúltban több hollywoodi filmben tűnt fel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.