A rendezvény a 13. volt abban a sorban, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Miniszterelnöki Hivatal megállapodása nyomán került sor. A rendezvénysorozat célja, hogy a kutatási eredmények bekerüljenek az államigazgatásba.
Pitti Zoltán statisztikai adatokkal jellemezte a helyzetet: az ötmillió aktív magyar polgárra egymillió 250 ezer vállalkozás jut, de ezeknek egyharmada nem működik. A 600 ezer betéti társaság a bruttó hazai termék mindössze 4,5 százalékát állítja elő. Az atomizált gazdasági szervezetek pedig nem kapcsolódnak be a gazdasági versenybe - mutatott rá.
Az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény Magyarországon mindössze az EU átlagának egyharmadát teszi ki, de a kizárólag magyar tulajdonban lévő társaságoknál ez az arány mindössze 15 százalék. Ugyanakkor ezek a cégek alkalmazzák a hazai foglalkoztatottak 76 százalékát. Az újonnan munkába állók 57 százalékának van szakképesítése, a maradék 43 százalék anélkül próbál boldogulni. Márpedig a hazai gazdaság csak a tudás-intenzív területen érvényesülhet. Gond az is, hogy a műszaki-természettudományos végzettségűek száma alig teszi ki a diplomások negyedét.
Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a helyzetet úgy jellemezte, hogy a tőkebeáramlással járó fellendülés, valamint az extenzív fejlesztési szakasz lezárult. Az ország vagy a tudást építi be az árukba, szolgáltatásokba, vagy lemarad a versenyben. Az innovációs mutatókat értékelve Magyarország a sereghajtók között van. Kutatás-fejlesztésre itt a GDP egy százaléka jut, az Európai Unióban viszont az 1,8 százaléka. Amíg az EU-ban a kutatók száma ezer lakosra 6,1 fő, addig Magyarországon 3,9 fő.
Kevés a hazai szabadalom
A múlt évben a teljes magyar felsőoktatás 19 szabadalmat produkált, Ausztriában ennyi szabadalmat ad be évente egy vasútfelújító középvállalat - ismertette hozzászólásában Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Szólt arról is, hogy Portugáliának is 15 év kellett az uniós csatlakozás után, mire az egyetemek a támogatással arányos szabadalmakat produkáltak. Svédországban például az állami k+f támogatás 4 százalékát kötelező iparjogvédelemre költeni. Aki ezt a szabályt megszegi, legközelebb nem kap egy fillért sem.
A tudás-alapú növekedés azt jelenti, hogy az ilyen terméken és szolgáltatáson extra profit keletkezik, amelyből nemcsak a tulajdonos, hanem az alkalmazott kutató és az állam is részesedik - mutatott rá Goldperger Gyula, az Ecolab Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője előadásában.
Példaként az Arteriograf nevű, érállapot- vizsgáló berendezést hozta fel, amely a tünetmentes érelmeszesedést is képes kimutatni, néhány perces vizsgálattal. A 260 millió forintos állami támogatással létrehozott műszerből eddig 350 darabot adott el a gyártó, de a potenciális piacáról 2,5 milliárd euró bevétel várható.
