A hazai kintlévőségek java része, csakúgy, mint a lánctartozás problémaköre elsősorban az építőipart érinti, mivel ebben a szegmensben egy-egy projekt kivitelezése több lépcsőben valósul meg. Az elmúlt években számos olyan példa volt, ahol a generál kivitelező felszámolás alá került, magával rántva a teljes alvállalkozói kört.
Az építőipar után legerősebben az élelmiszeriparban okoz gondokat a kintlévőség-állomány, bár itt nincs olyan hosszú viszonteladói vonal a gyártók alatt. Legégetőbb helyzetben minden ágazatban a családi- és a mikrovállalkozások vannak, akiknél a több hónapja fennálló, több millió forintos kintlévőség már a létüket fenyegeti.
A Best Capital mintegy kétezer kis- és középvállalati vezető megkérdezésével felmérést készített a vállalatok kintlévőség-kezelési szokásaira vonatkozóan. A kutatásból kiderül, hogy leginkább a likviditási gondok (57 százalék) jelentik a sikeresség legnagyobb gátját a cégek számára, ami felülmúlta még az adóterheket (43 százalék) és a konkurencia-harcot (30 százalék) is.
A hiányzó pénzösszegeket a legtöbben bankhitellel (28 százalék), a tartozás továbbhárításával (26 százalék) és leépítéssel (21 százalék) próbálják pótolni. Sajnálatos módon azonban a megkérdezettek 26 százaléka semmit nem tesz a likviditási gondok leküzdésére.
A kintlévőség-kezelési módszerek közül a legáltalánosabb az, hogy nem szolgálják ki az adóst (43 százalék), míg a válaszadók 40 százaléka jogi útra tereli az ügyet. Csupán az érintettek 11 százaléka alkalmaz behajtó céget. Beszédes adat, hogy a cégvezetők 93 százaléka egyáltalán nem elégedett a kintlévőség kezelési módszerek hatékonyságával, eredményességével.
"Felméréseinkből egyértelműen kiderült, hogy a cégek inkább nem alkalmaznak kintlévőség-kezelési módszereket, mert attól tartanak, hogy elveszítik nehezen megszerzett ügyfeleiket”- mondta el Vörös Szilvia, a Best Capital ügyvezetője.
Célszerű a kintlévőség kezelését ahhoz értő, specializálódott szakemberekre bízni, mutatott rá Szepes Imola jogi képviselő. A hatékony és szakszerű kinnlevőség-kezelés már a szerződés megkötése előtt megkezdődik, majd a konkrét, személyre szabott szerződés kidolgozásával folytatódik, a szerződés időtartama alatt pedig az üzleti partner meghatározott időközönkénti fizetőképességi, fizetőkészségi vizsgálatával, pénzügyi helyzetének folyamatos elemzésével zajlik, s a szerződés lejártakor a kinnlevőség-kezelő hívja fel haladéktalanul az üzleti partnert a teljesítésre.
A bankok leginkább a faktoringot, a meglévő hitelek átütemezését és a folyószámlához kapcsolódó rulírozó és áthidaló hitelkonstrukciókat ajánlják a likviditási gondokkal küzdő ügyfeleiknek, de a késedelmes fizetésekből eredő problémák kezelésére eltérő megoldásokat alkalmaznak.
A rövid lejáratú rulírozó hitel a rendszeres forgóeszköz (vevő, illetve készlet)-finanszírozást igénylő ügyfelek számára ajánlott, rugalmas lehívási és törlesztési lehetőségének köszönhetően. A hitel több részletben is lehívható éven belüli futamidővel, az ügyfél kereskedelmi ciklusához igazodva. A bank a hitelt az ügyfél folyószámláján vagy az általa megjelölt más számlán jóváírással folyósítja. Az ügyfél által a hitel terhére lehívott és visszafizetett összeg újból igénybe vehető. Igényelhető forintban és devizában is. A devizahitelt elsősorban a külföldi vevőkkel és/vagy szállítókkal kapcsolatban álló, rendszeres devizabevételekkel vagy -kötelezettségekkel rendelkező vállalatok részére ajánlják.
