Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek a Mohács előtti Magyarország politikai életének egyik legjelentősebb alakja, óriási földbirtokok, jobbágyok ezreinek ura volt. A parasztfiúból lett méltóság javai közé Körmend is beletartozott, mely mezővárosban egy botrányos életéről elhíresült Ágoston rendi kolostor állott.
Bakócz, mint a település földesura egy idő után ráunt a cölibátust és a csendes elmélkedést feslett és zajos kocsmai életre cserélő barátok tetteire, s 1513-ban X. Leó pápától felhatalmazást kért a kolostor reformjára, melyet friss legátusi kinevezését követően meg is kapott.
Menniük kellett
A kolostor átvételére 1517-ben került sor: a züllött szerzeteseknek a tanúkihallgatással egybekötött vizsgálat lezárulta után távozniuk kellett, s helyükre Bakócz utasítására obszerváns - vagy ahogy akkor tisztelték őket: cseri barátok - Ferencesek érkeztek a városba.
Ám a kiüldözött Ágostonosok nem hagyták ennyiben a dolgot, s a bíbornok eljárása ellen a pápánál fellebbeztek. Mint az iratokból kiderül, azt állították, ők példásan éltek, ezért eltávolításukat az érsek és a Ferencesek erőszakos akciójának vélték, s azt jogtalan megfosztásnak, vagy ahogy abban az időben mondták, spoliumnak titulálták.
Ezen túlmenően azt is hangsúlyozták, hogy mivel rendjük kizárólag a pápa és az Ágostonosok generálisának joghatósága alatt áll, a magyar főpap ellenük indított eljárása törvénytelen. A vita tehát nem más, állították, mint egy - mai szóval élve - koncepciós per.
A vatikáni gyűjteményből a fiatal történész szorgalmának köszönhetően előkerült peranyag az 1518 tavaszán megindult szentszéki eljárás Rómába küldött eredeti jegyzőkönyvét őrizte meg. Az iratokból kitűnik, hogy a hajdani főpap-politikus nem érsek-földbirtokos mivoltában, az Ágoston rendiek ellenségeként s a cseri barátok szövetségeseként lépett fel, hanem valóban zavarta a szerzetesek züllött élete.
Elbukták a pert
Emellett szól az is, hogy a kolostorhoz igen szerény, a dokumentumokban csak barátok kertjeként emlegetett földbirtok tartozott. A kutató véleménye szerint az eszközölt kihallgatások körülményei, az idézések módjai, valamint a tanúk száma és azok előszólítási rendje megfelelt a korabeli jogszokásoknak, s a levezető bíró tárgyilagosságához sem férhet kétség.
A tanúvallomásokból egyébként igen szemléletes képet nyerhetünk eleink életéből. Fölmerült az is, hogy esetleg Bakócz unokaöccse, a neves Erdődy család alapítója, Erdődy Péter állt az ügy hátterében. A mélyen vallásos ősatya - kinek látomásáról széltében beszéltek az egykorúak - Erdélyi Gabriella szerint ugyancsak gyanún felül áll, hiszen Horvátországban kolostort is alapított.
A szerzetesek elkergetésének oka tehát feltehetőleg valóban azok züllöttsége volt. Az már más lapra tartozik, hogy az új tulajdonosok sem húzták sokáig: 1524-ben végképp magára hagyták a hányatott sorsú intézményt…
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
