5p

A magyar gazdasági társaságok és az egyetemek, tudásközpontok közötti kommunikáció és technológiatranszfer minimális - állítják a szakértők. Ezen a problémán segítene az, hogy széles körben hazai és nemzetközi pályázatok érhetők el, amelyek elősegítik a piacorientált kutatás-fejlesztés megszilárdulását.

Uniós pénzből

Az EU Versenyképességi Tanácsa 2006. december 4-ei ülésén célul tűzte ki, hogy 2010-re a kutatás-fejlesztési kiadásokat a tagállamok a GDP 3 százalékára növeljék. Ennek érdekében fokozottan kell építeni az állami és a magánszektor együttműködésére. A rendszerváltás után első alkalommal, 2007. március 28-án a Kormány a szakmával együttműködve elfogadta a nemzeti tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát, melyet az innovációs törvény értelmében kétévente megújít. A GOP 2007 1.1.1 kiírásában piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásához lehetett a 7+2 (KMOP) milliárd forint keretösszeget igénybe venni.

A feltehetőleg hamarosan más formában újból megjelenő pályázat célja a kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek korszerű, magas értéket képviselő prototípusok, illetve esetenként piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. A konstrukció elősegíti az egyetemek/kutatóközpontok és a vállalatok közötti kommunikáció és technológiatranszfer beindulását.

Az innovációs és technológiai parkok létrejöttét segíti elő a GOP 1.2.2 jelű pályázat. A fejlett gazdaságokban nagy hatékonysággal működő ún. science parkok magukban foglalják a egyetemi konzorciumok tudásközpontjait, a tudományhoz, vállalkozás-fejlesztéshez kötődő állami hivatalokat, ügynökségeket, a nagyvállalatok K+F részlegeit, innovatív kis- és középvállalatokat, és inkubátorházat alkotnak az induló cégek számára. A nyugati tapasztalatok szerint a tudásparkok magasabb vállalkozási kedvet, növekvő termelékenységet generálnak az ötlettől az üzletig. A 25-30 éve működő parkokban megfigyelhető az új vállalatok születése, technológiai megoldások bővülése és elterjedése, a szereplők közötti együttműködések, hálózatok kialakulása. Hazánkban a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szomszédságában lévő Infopark, a Corvin Tudáspark és a szegedi Biopolisz sorolható ebbe a kategóriába. A gazdasági társaságoknak a szellemi tőkébe való befektetéshez a következő városokban van lehetősége adott szakterületen:

  • Debrecenben gyógyszeripar, agrárinnováció,
  • Miskolcon nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, valamint megújuló, alternatív energiák,
  • Szegeden egészségipari, környezetipari, és agrárgazdasági biotechnológia,
  • Pécsett kulturális, egészség- és környezetipar,
  • Győrött autóipar, gépgyártás, megújuló energiák,
  • Székesfehérváron és Veszprémben IKT, mechatronika, logisztika és környezetipar.

A GOP még élő kiírásaiban 50 (KMOP esetében 25) százalék támogatási intenzitással 10,5 (KMOP esetén 4) milliárd forint keretösszegből lehet gazdálkodni a 3-3 sikeres pályázónak.

A GOP-n kívül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) is biztosít pályázati lehetőséget kis- és középvállalkozások számára. Az eddig Jedlik Ányos nevét viselő, idéntől Nemzeti Technológia Program. Tavaly jelentősnek mondható 184 beadott pályázatból 56 kapott, átlagosan 357 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A kiírás struktúrája alprogramokra és dedikált felhívásokra bomlik.

Az alprogramok célja a technológia alapú innovációk támogatása, jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatás elérése, versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése, a vállalkozások és a K+F szféra együttműködésének serkentése és a hazai kutatóközösség utánpótlása.

Alprogramok:

  • Élettudományok
  • Versenyképes ipar
  • Versenyképes agrárium
  • Élhető, fenntartható környezet

Az alprogramoktól független dedikált felhívások egy célzott területre koncentrálnak és ezzel lehetőséget teremtenek, hogy az erre a területre pályázók kizárólag egymással összehasonlítva mérettessenek meg, ne egy alprogramban több területről beérkező(lényegesen nagyobb számú) pályaművel.

A legfeljebb 6 tagú konzorciumok, melyekben a konzorciumvezető elsődlegesen gazdasági tevékenységet végez, valamint az ilyen szimpla gazdasági társaságok legkevesebb 50 százalék támogatási intenzitásra számíthatnak 2008-ban a 18 milliárd forint forrásból.

A 2006-ban még működő kkv-knak is elérhető Irinyi János program idén nem aktív, az Aponyi Albert program pedig nem piacorientált, hanem mecenatúra jelleggel működik, s célja a technológiai innováció és a kutatás-fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása. A pályázaton a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban elnyerhető keretösszeg évente 1 milliárd forint.

Nemzetközi együttműködések ösztönzése hozták létre a régen Déri Miksa, most Konzorciumépítő programot, amely elősegítené a magyar résztvevők minél erőteljesebb bekapcsolódását az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, valamint minél nagyobb részesedést elérni az uniós keretösszegéből.

A projekt-partnerként, vagy koordinátorként tevékenykedő gazdasági társaságok 600 ezer – 3 millió forint támogatást nyerhetnek a 2007-2010 közötti időszakban, az évente átlagosan félmilliárd forint keretösszegből.

Menedzsment Fórum 

Jogi nyilatkozat 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!