Az EU Versenyképességi Tanácsa 2006. december 4-ei ülésén célul tűzte ki, hogy 2010-re a kutatás-fejlesztési kiadásokat a tagállamok a GDP 3 százalékára növeljék. Ennek érdekében fokozottan kell építeni az állami és a magánszektor együttműködésére. A rendszerváltás után első alkalommal, 2007. március 28-án a Kormány a szakmával együttműködve elfogadta a nemzeti tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát, melyet az innovációs törvény értelmében kétévente megújít. A GOP 2007 1.1.1 kiírásában piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásához lehetett a 7+2 (KMOP) milliárd forint keretösszeget igénybe venni.
A feltehetőleg hamarosan más formában újból megjelenő pályázat célja a kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek korszerű, magas értéket képviselő prototípusok, illetve esetenként piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. A konstrukció elősegíti az egyetemek/kutatóközpontok és a vállalatok közötti kommunikáció és technológiatranszfer beindulását.
Az innovációs és technológiai parkok létrejöttét segíti elő a GOP 1.2.2 jelű pályázat. A fejlett gazdaságokban nagy hatékonysággal működő ún. science parkok magukban foglalják a egyetemi konzorciumok tudásközpontjait, a tudományhoz, vállalkozás-fejlesztéshez kötődő állami hivatalokat, ügynökségeket, a nagyvállalatok K+F részlegeit, innovatív kis- és középvállalatokat, és inkubátorházat alkotnak az induló cégek számára. A nyugati tapasztalatok szerint a tudásparkok magasabb vállalkozási kedvet, növekvő termelékenységet generálnak az ötlettől az üzletig. A 25-30 éve működő parkokban megfigyelhető az új vállalatok születése, technológiai megoldások bővülése és elterjedése, a szereplők közötti együttműködések, hálózatok kialakulása. Hazánkban a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szomszédságában lévő Infopark, a Corvin Tudáspark és a szegedi Biopolisz sorolható ebbe a kategóriába. A gazdasági társaságoknak a szellemi tőkébe való befektetéshez a következő városokban van lehetősége adott szakterületen:
- Debrecenben gyógyszeripar, agrárinnováció,
- Miskolcon nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, valamint megújuló, alternatív energiák,
- Szegeden egészségipari, környezetipari, és agrárgazdasági biotechnológia,
- Pécsett kulturális, egészség- és környezetipar,
- Győrött autóipar, gépgyártás, megújuló energiák,
- Székesfehérváron és Veszprémben IKT, mechatronika, logisztika és környezetipar.
A GOP még élő kiírásaiban 50 (KMOP esetében 25) százalék támogatási intenzitással 10,5 (KMOP esetén 4) milliárd forint keretösszegből lehet gazdálkodni a 3-3 sikeres pályázónak.
A GOP-n kívül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) is biztosít pályázati lehetőséget kis- és középvállalkozások számára. Az eddig Jedlik Ányos nevét viselő, idéntől Nemzeti Technológia Program. Tavaly jelentősnek mondható 184 beadott pályázatból 56 kapott, átlagosan 357 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A kiírás struktúrája alprogramokra és dedikált felhívásokra bomlik.
Az alprogramok célja a technológia alapú innovációk támogatása, jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatás elérése, versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése, a vállalkozások és a K+F szféra együttműködésének serkentése és a hazai kutatóközösség utánpótlása.
Alprogramok:
- Élettudományok
- Versenyképes ipar
- Versenyképes agrárium
- Élhető, fenntartható környezet
Az alprogramoktól független dedikált felhívások egy célzott területre koncentrálnak és ezzel lehetőséget teremtenek, hogy az erre a területre pályázók kizárólag egymással összehasonlítva mérettessenek meg, ne egy alprogramban több területről beérkező(lényegesen nagyobb számú) pályaművel.
A legfeljebb 6 tagú konzorciumok, melyekben a konzorciumvezető elsődlegesen gazdasági tevékenységet végez, valamint az ilyen szimpla gazdasági társaságok legkevesebb 50 százalék támogatási intenzitásra számíthatnak 2008-ban a 18 milliárd forint forrásból.
A 2006-ban még működő kkv-knak is elérhető Irinyi János program idén nem aktív, az Aponyi Albert program pedig nem piacorientált, hanem mecenatúra jelleggel működik, s célja a technológiai innováció és a kutatás-fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása. A pályázaton a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban elnyerhető keretösszeg évente 1 milliárd forint.
Nemzetközi együttműködések ösztönzése hozták létre a régen Déri Miksa, most Konzorciumépítő programot, amely elősegítené a magyar résztvevők minél erőteljesebb bekapcsolódását az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, valamint minél nagyobb részesedést elérni az uniós keretösszegéből.
A projekt-partnerként, vagy koordinátorként tevékenykedő gazdasági társaságok 600 ezer – 3 millió forint támogatást nyerhetnek a 2007-2010 közötti időszakban, az évente átlagosan félmilliárd forint keretösszegből.
