Ezt szerdán maga Norbert Röttgen jelentette be a Bundestag környezetvédelmi bizottságának ülésén. Mint hozzátette, tárcájának - amely az atomreaktorok biztonságáért is felelős - egyetlen képviselője sem volt jelen a kormány és az erőműveket üzemeltető konszernek egyezkedésén. Szeptember 6-án hajnalban ezen a maratoni hosszúságú ülésen született megegyezés az üzemidők meghosszabbításáról. Ennek értelmében a régebbi - 1980 előtt épített - atomerőművek nyolc, az újabbak pedig 14 évvel tovább termelhetnek áramot, mint azt a Schröder-kormány és a konszernek között 2001-ben létrejött megállapodás, az úgynevezett atomkonszenzus előirányozta.
Röttgen a bizottság ülésén - kérdésre válaszolva - azt állította, hogy a nevezetes ülés résztvevői közül csupán egyet ismert: azt, aki a pénzügyminisztériumot képviselte. Az egyezség kidolgozásában résztvevő és azt aláíró többi személy "számomra ismeretlen volt" - közölte.
A szeptember 6-án aláírt szerződést a kormány nagy sikerként prezentálta, ám csak három nappal később ismerte be, hogy a szövegben jelentős engedményeket tett az energetikai lobbynak. Így például az úgynevezett fűtőelem-adót, amely címen a négy nagy konszern (EON, RWE, EnBW, Vatenfall) évente összesen 2,3 milliárd eurót fizetne be az államkasszába, a cégek levonhatják az adójukból. Vagyis a fenti összegnél jóval kevesebb pénz jut el a pénzügyminisztériumhoz, amely az állami költségvetés deficitjét akarja ezzel (is) lefaragni.
A másik "lóláb" a szerződésben, amelynek teljes szövegét a kabinet csak a sajtóban megszellőztetett kínos részletek publikálása után tette közzé: egy-egy atomerőmű biztonságának és védelmének fokozására - például utasszállító repülőgép becsapódásával szemben - a konszernek legföljebb 500 millió eurót kötelesek fordítani. Ha a kiadások meghaladják ezt a szintet, úgy a fölös részt levonhatják abból az alapból, amellyel a megújuló energiaforrások bővítéséhez kötelesek hozzájárulni. Szakértők szerint a régebbi erőművek biztonságának fokozása nagyon költséges lesz, így szinte bizonyos, hogy a fenti pénzalapba is kevesebbet fognak befizetni a konszernek.
Az ellenzék azóta is hevesen bírálja a Merkel-kormány és az "atomlobby" egyezségét, s kilátásba helyezte, hogy megtorpedózza azt a felsőházban, ahol a kormánynak május óta nincs többsége. Újabban óvatos kritika hallatszik kormánypárti politikusok részéről is. Ezekhez csatlakozott szerdán a Bundestag elnöke. Norbert Lammert (CDU) helytelenítette, hogy a koalíció a parlament felsőházának a megkerülésével akarja hatályba léptetni a szerződést. Mint fogalmazott, ezt nem tartja "zseniális húzásnak", mivel egy ilyen módszer jelentős alkotmányjogi kockázattal járna.
Az ellenzéki szociáldemokraták jelezték, hogy a Bundesrat megkerülése esetén panasszal fordulnak az alkotmánybírósághoz. A Deutschlandfunk rádió által szerdán idézett alkotmányjogászok - köztük Helmut Papier, az alkotmánybíróság idén nyugdíjba vonult elnöke - szinte kivétel nélkül úgy vélték, hogy ebben az esetben a karlsruhei testület a panaszosnak adna igazat. Az erőművek üzemeltetése ugyanis legalább annyira tartozik azokra a tartományokra, amelyeknek a területén épültek, mint a szövetségi kormányra.
MTI
