Azt olvastam Önről, hogy semmit nem tanult tankönyvekből, hanem minden ismeretet autodidakta módon sajátított el. Igaz ez?
Azért az nem teljesen igaz, hogy semmit nem tanultam a tankönyvekből, de elég jelentős részben magamtól sajátítottam el a dolgokat. Az üzleti életben való mozgást, az ott tapasztalható kihívásoknak való megfelelést a gyakorlatban lehet igazán elsajátítani.
És miért éppen az energiahatékonyságra esett a választása?
Mindenképpen egy hosszú távú üzletbe szerettem volna belefogni, annak idején nem tudatosan választottam az energiahatékonyságot. Egy hasonló befektetéssel kapcsolatban kerestek meg korábban, végül onnan sikerült a mostani szintre fejlődni. Ezt megelőzően is próbálkoztam egy-két dologgal, például ingatlanfejlesztéssel, azonban szerettem volna végre gyökeret verni. Közgazdászként eleinte nagyon keveset tudtam az energetikáról, energiahatékonyságról, menet közben szép lassan szereztem meg a szükséges tudást. 2000-ben, amikor az RFV elindult, még keveset lehetett hallani az energiahatékonyságról, most kezd felfutni ez az üzletág, tehát gyakorlatilag akár azt is mondhatjuk, hogy szerencsénk volt vele.
Az utóbbi hónapokban az egyik fontos téma az RFV-vel kapcsolatban a nyári részvénykibocsátás volt. Utólag elégedett a jegyzés eredményével?
Az elsőszámú cél az volt, hogy tőkét vonjunk be. Az 1,1 milliárd forint volt az a plafon, amit elképzelhetőnek tartottunk. Mindent összevetve elégedettek lehetünk, hiszen a kibocsátásra meghirdetett maximum is túl lett jegyezve mintegy 80 százalékkal. A másik cél az volt, hogy minél több kisbefektető jegyezzen a részvényekből, itt is sikerült elérni a kitűzött egyharmados arányt.
Szintén sok szó esett az utóbbi időben a gyergyószentmiklósi beruházásról, melynek keretében egy 7 millió eurós üzletet nyertek el. Miért éppen Gyergyószentmiklós? Magyarországon kevésbé fogékonyak az önkormányzatok az energiahatékonyságra?
A magyar piacon sok mindenről lemaradtunk azzal, hogy 2000-ben jelentünk meg, hiszen a távhőszolgáltatók többségét privatizálták már előtte. Romániában viszont a távfűtési rendszer komoly technikai problémákkal küzd, elavultabb, mint az itthoni. A pénzhiány és a szakismeretek hiánya is közrejátszik abban, hogy rossz hatásfokkal működnek ezek a rendszerek, ezért a gyergyószentmiklósi projektre is érdemes úgy tekinteni, mintha az egy zöldmezős beruházás lenne, azaz mintha nem lett volna ott eddig távfűtés. Két és fél hónap alatt lényegében egy teljesen új távhő-rendszert kell kialakítani, nem lesz a hálózatban egyetlen olyan csavar sem, amely korábban már ott lett volna. Ez a beruházás egy jó referencia lehet arra, hogy belépjünk a román piacra, és más városok elhanyagolt rendszerei közül egyre többet újítsunk fel.
Románia mellett Szlovákiában is jelen vannak már, illetve korábban Bulgáriáról lehetett hallani, mint lehetséges célpontról. Hosszabb távon milyen terjeszkedési terveik vannak?
Bulgáriáról egyelőre nem tudunk sokat, még konkrét terjeszkedési terveink sincsenek abban az országban, azt persze nem tagadom, hogy próbálkozni fogunk ott is, de egyelőre a mostani projektek foglalják le a cég erőforrásait. A környező országok, Csehország, Lengyelország, esetleg Ukrajna lehetnek még érdekesek számunkra, illetve a délszláv államokban lehet még érdemes próbálkozni. Azért is hangsúlyoztuk eddig, hogy egy hozzánk hasonló középvállalatnak először át kell esnie olyan pilot projekteken, amelyek megfelelő alapot adhatnak a terjeszkedéshez. Hiszen a többi között azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi tudásunkat hogyan tudjuk más jogi környezetben kamatoztatni.
Ha jól tudom, akkor a beruházásokat jórészt bankhitelből finanszírozzák. Mekkora költséget okoz éves szinten a kamat változása?
Jelenleg 2,7 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezik a cég, ez többnyire forintalapú hiteleket jelent, tehát az árfolyamkockázat elhanyagolható. A jegybanki alapkamat változása azonban érzékenyen érinthet minket, a tavaly őszi egyszeri 3 százalékos kamatemelés például éves szinten 80 millió forintot jelentett a pénzügyi műveletek eredményében.
Magyarországon az RFV ügyfeleinek többsége önkormányzat. A tervezett 85 milliárdos költségvetési elvonás mennyiben érintheti a cég projektjeit?
Üzleti modellünk lényege, hogy banki forrás segítségével, önkormányzati önerő nélkül valósítunk meg energiahatékonysági beruházásokat, és hosszú távon üzemeltetjük is azokat. Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy nem csak energia megtakarítás és költségcsökkenés, hanem a másik oldalon eddig nem jelentkező kiadások is megjelennek. Az önkormányzatok gazdálkodása inkább pénzforgalmi szemléletű, az értékvesztés például náluk nem jelenik meg, nekünk, vállalkozóknak viszont ez is költség.
Azt meg lehet becsülni, hogy ha mindenhol ilyen energia hatékony fűtési rendszerek lennének, akkor mennyivel kéne kevesebbet fizetnünk a távfűtésért?
Ilyen számunk nincs, mivel minden rendszer más és más, mindenhol más beavatkozásra van szükség. Magyarországon mi csak önkormányzati intézmények fűtési rendszereivel foglalkozunk.
Az ország legnagyobb sípályáját üzemelteti Eplényben, ez üzleti vállalkozás vagy csak személyes hobbi?
A sípálya nem tartozik az RFV portfóliójába, azt a Nordica Skiarena Kft. üzemelteti. Igazából személyes hobbi is, és elismerem, hogy kell hozzá némi fanatizmus is. Az idei évre tervezett beruházásokkal együtt a sípályába befektetett összeg nagysága várhatóan eléri majd a 800 millió forintot. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ez a pénz középtávon megtérülhet, mivel a fejlődéssel együtt fokozatosan nő az érdeklődés. 2007-ben például körülbelül 10 ezer jegyet adtunk el, ez a szám tavaly már 25 ezer volt.
Azért gondolom, a szlovákok és az osztrákok még nem hozzánk járnak síelni.
Szlovákiából viszonylag gyakran járnak át, de osztrák vendégeink is vannak. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ők nem kimondottan a sípálya miatt jönnek, hanem ha már itt vannak, akkor bérelnek felszerelést és síelnek is. Azonban bízunk abban, hogy a jövőben már felkészülnek, és sífelszereléssel jönnek a pályánkra.
Beke Károly
