A szilárd hulladék kezelésére az ország egyetlen régiójában sem valósítottak meg ekkora nagyságú beruházást. A három megyét - Zala megye egész területét, Vas megye déli részét, valamint Somogy megye három települését - érintő projekt 282 település összefogásával valósult meg, közölte a projektvezető.
A költségek - 9 milliárd forint - 70 százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja, 20 százalékát a magyar költségvetés, a fennmaradó 10 százalékot pedig kezdetben a részvevő települések finanszírozták, de a későbbiekben az önkormányzatok önrészéből 5 százalékot átvállalt az Önkormányzati Minisztérium.
A korszerű hulladékgazdálkodást és gazdaságos felhasználást szolgáló lerakók építése a ZALAISPA keretében 2005-ben kezdődött meg. A nagykanizsai hulladékkezelő központot, valamint a két nagykanizsai, a letenyei és a zalakarosi hulladékudvart 2006 szeptemberében adták át. A következő évben Zalaegerszegen, Lentiben és Zalalövőn befejeződött a hulladékkezelő központ és a hulladékgyűjtő udvar építése és bővítése.
A harmadik ütemben valósult meg a csütörtökön átadott zalabéri hulladékkezelő központ, Keszthelyen elkészült a hulladékválogató, komposztáló és gyűjtőudvar, és Zalaszentgróton is befejeződött a hulladékgyűjtő udvar bővítése. A Vas megyei Celldömölkön hulladékátrakó, komposztáló és gyűjtőudvar épült, Vasváron pedig új gyűjtőudvart hoztak létre. A térségben több, az uniós előírásoknak megfelelő hulladékgyűjtő-szigeteket is átadtak.
A következő időszakban kerül sor a régióban található, 134 működési engedéllyel nem rendelkező - úgynevezett illegális - hulladéklerakók rekultivációjára - tette hozzá Vass Nándor.
Fliszter Adriána, a projekt pr-munkatársa hozzátette: évente lakosonként mintegy 300-450 kilogramm háztartási és ipari-kereskedelmi hulladék keletkezik. Az elmúlt évtizedekben mintegy 500 millió tonna hulladék halmozódott fel az országban, aminek kevesebb mint 10 százalékát tudják csak újrahasznosítani.
A fejlettebb országokban a hulladék jelentős része értékes alapanyagként, másodnyersanyagként, illetve másodlagos energiaforrásként hasznosul, míg Magyarországon ez leginkább csak lerakásra kerül.
