Merkel tehát valamivel óvatosabban fogalmazott, mint Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, aki néhány órával a csúcs kezdete után már azt közölte: az állam- és kormányfők elvi egyezségre jutottak arról, hogy uniós szinten kötelező célt tűzzenek ki a megújuló energiaforrások részarányára.
Ugyanakkor sajtóértekezletén a német kancellár is leszögezte, hogy reméli, pénteken megszületik a megállapodás, azaz kötelező döntést hoznak arról, hogy az Európai Unióban 2020-ra az összes energiafelhasználás 20 százaléka megújuló forrásokból (szél, víz, nap, geotermikus energia és biomassza) származzon majd.
Kiszivárgott hírek szerint néhány EU-tagállam, amely eredetileg ellenezte a kötelező jellegű arányszám meghatározását, immár kész elfogadni a 20 százalékos mértéket, azzal a feltétellel, hogy amikor ezt majd "lebontják" az egyes tagállamokra, akkor számításba veszik azok sajátosságait. Egy EU-tisztségviselő azt mondta, hogy például a magyarok is érveltek az ország - megújuló energiaforrások szempontjából kedvezőtlen - adottságaival, például a tengerpart hiányával. Reinfeldt pedig arról beszélt, hogy az állam- és kormányfők az Európai Bizottságra hagynák a feladatot: találjon megoldást arra, hogy minden egyes tagországgal kidolgozzák az adott állam saját, kötelező célszámát.
Merkel azt is bejelentette, hogy a tagállamok vezetői egyetértettek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérsékléséről, azaz arról, hogy ennek mértéke 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenjen az Európai Unióban. Ami pedig a politikai kérdéseket illeti, Merkel tájékoztatása szerint az állam- és kormányfők beleegyeztek, hogy a német vezetés megszövegezhesse az EU elődjét létrehozó római szerződés 50. évfordulójáról megemlékező Berlini Nyilatkozatot, amelyet majd két hét múlva, egy újabb, ezúttal nem hivatalos, a német fővárosban tartandó csúcson fognak elfogadni. "Szabad kezet kaptunk, hogy folytassuk a munkánkat" - mondta a kancellár.
