Az alternatív energiaforrások ma ismert formái csak kis mértékben jelentenek Magyarország számára lehetőséget az energetikai kitettség enyhítésére. A világszinten legjelentősebb megújuló energiaforrásként számon tartott vízenergia az ország síkvidék jellege miatt nem rendelkezik jelentős potenciállal, ráadásul a politikai támogatása is hiányzik. A professzor véleménye szerint a szélenergiában rejlenének lehetőségek, ám a szükséges hálózatfejlesztés és a szükséges háttérkapacitás kiépítése ugyancsak komoly ráfordítást igényel. A villamosenergia-rendszer csak egy minimális szintig visel el olyan szeszélyesen termelő erőműveket, mint amilyenek az időjárásfüggő szélkerekek.
Etikai szempontból elfogadhatatlan a bioüzemanyag
Dennis L. Meadows a biomassza alapú zöldenergia-források közül a bioüzemanyagokban egyáltalán nem, a bioültetvényekben pedig csak részben lát megoldást. Úgy vélekedett, hogy a bioetanol és a biodízel nemcsak energiamérlege miatt, hanem etikai szempontból sem támogatható. A bioüzemanyagok előállítása ugyanis leggyakrabban több energiát emészt fel, mint amennyit maga az üzemanyag tartalmaz. A zöldbenzin és biogázolaj etikailag pedig azért vitatott, mert alapanyagukból élelmiszert is elő lehetne állítani - érvelt az egyetemi tanár.
A nukleáris energiáról szólva több érv is elhangzott, ami miatt nem érdemes erre alapozni a jövő energiaellátását. A sugárzó hulladékok elhelyezési gondjai és a biztonságra vonatkozó általános környezetvédő kritikák mellett a professzor újra a gyenge energiamérleg mutatót (EROI) emelte ki.
Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva közölte, hogy az atomerőművek megépítésével és működtetésével járó energiaráfordítás alig 10 százalékkal alacsonyabb csak annál, mint amennyi energiát a nukleáris erőművek élettartamuk alatt termelnek. Az utólagos hulladékkezeléssel, illetve annak hosszú évtizedekig tartó őrzésével kalkulálva még gyengébb az EROI-mutató. Ezen kívül az atomenergia "csak" áram termelésére alkalmas, márpedig nem a villamosenergia-termelés fokozása a legsürgetőbb energetikai feladat - mutatott rá a professzor. A közlekedésben felhasználható energia, azaz a kőolaj és földgáz kiváltása tűnik a legnehezebb feladatnak, erre az atomenergia nem kínál megoldást.
Hatékonyságnövelés az első lépés
Dennis L. Meadows kiemelte, hogy Magyarországnak első lépésben az energiahatékonyságán kell javítania. Jelentős lehetőségek rejlenek a fogyasztói oldalon a háztartásoknál, a közlekedésben, és az iparban, valamint termelői oldalon is. Az erőművek, illetve a disztribúciós rendszerek rendkívül rossz összhatásfokkal működnek.
A professzor fontosnak tartja azt is, hogy Magyarországon területfejlesztési eszközöket is vessenek be az energiafüggőség enyhítésére. Ilyen eszköz lehet az élőhely és a munkahelyek közti távolságok lerövidítése a közlekedésre fordított energiaigény csökkentésére, vagy kevésbé zsúfolt települések létrehozása.
Az utóbbi kapcsán Dennis L. Meadows elmondta, hogy a laza településszerkezet ad lehetőséget például olyan energiaforrások érdemi alkalmazására, amelyeknek nagy helyigénnyel rendelkeznek. Példaként a napenergiát és a geotermális energiát, azaz a földhőt említette. Ezek ma még nem jelentenek kiutat Magyarországnak az "energiacsapdából", de a sikerrel kecsegtető kutatások optimizmusra adnak okot, azok előbb-utóbb mindennapi gyakorlattá válhatnak.
MTI/Menedzsment Fórum
