Azt, hogy Ukrajna elzárta a tranzitvezeték ágainak csapjait, Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese közölte Berlinben. Medvegyev irracionálisnak nevezte Ukrajna magatartását, és követelte a tranzit felújítását azzal, hogy súlyos károkat okozhat a vezetékrendszernek, ha az a mostani fagyos időjárásban kiürül. Azt mondta, a teljes leállás után normális körülmények között is 12-14 óra szükséges a rendszer újraindításához. Kijelentette, hogy Ukrajna túszul ejtette a Gazpromot.
Oleh Dubina, az ukrán Naftogaz gázvállalat vezérigazgatója Kijevben sajtóértekezleten jelentette be, hogy az ukrán vezetékrendszer áttért az autonóm üzemmódra. Előzőleg, egy keddi nyilatkozatában arra utalt, hogy éppen az orosz szállítás csökkenése miatt fenyegető, "súlyos műszaki problémák" megelőzése végett kellett lezárni az orosz-ukrán határnál a vezetékek csatlakozásait.
A Gazprom január elsején megszüntette Ukrajna földgázellátását kettejük megoldatlan árvitái miatt - nincs érvényes szerződés az idei exportra Ukrajna számára -, ezért az orosz-ukrán határon a gázszállítás az addigi ukrán export mennyiségével csökkent, napi 400 millió köbméterről akkor még csak napi 300 millióra.
Moszkvában most a szakértők sem látják át teljesen, mennyi gázt juttat a Gazprom az ukrajnai tranzitvezetékekbe, de úgy vélik, hogy a napi európai megrendeléseknek megfelelő mennyiséget, levonva belőle annyit, amennyit Ukrajna eddig a Gazprom állítása szerint ellopott - annak visszapótlását Ukrajnán kéri számon -, ezen kívül azt a mennyiséget, amennyit az Ukrajnát elkerülő útvonalakon tud a megrendelőkhöz juttatni, és végül azt, amit nyugat-európai tárolóiból ki tud emelni. Valahol Ukrajnában azonban elakad a szállítás, teszik hozzá.
Normális körülmények között Ukrajnán megy át az orosz gázexport 80 százaléka, míg Törökország felé a Kék Áramlat vezetéken, továbbá Fehéroroszországon és Lengyelországon át normális körülmények között mindössze 20 százalék tart Európába. Az Ukrajnát elkerülő vezetékek már kedden 100 százalékos kapacitással működtek.
A szakértők úgy vélik: a gázszállítás teljes leállítása egy ukrán forgatókönyv része, és arra vall, hogy a válság hamarosan megoldódik. A forgatókönyv azzal kezdődött az illetők szerint, hogy Kijev sokáig nem volt hajlandó kifizetni több mint kétmilliárd dolláros gázadósságát, majd december 31-én ugyan átutalta annak jelentős részét, de 614 millió dollárral adós maradt, majd ugyanaznap megszakította a tárgyalásokat, jól tudván, hogy Oroszországban január 11-ig munkaszünet van. Miután így nem sikerült megállapodni az idei árakban és tranzitdíjakban sem, a Gazprom a 2009-re szóló szerződés hiányában január elsején kénytelen volt megvonni az ellátást Ukrajnától.
Ukrajna viszont - csakúgy, mint 2006. januárban - elkezdett levenni a maga számára gázt a tranzitból. Végül Kijev, illetve az ukrán importőr Naftogaz kedden bejelentette, hogy január 8-án, csütörtökön hajlandó visszatérni a moszkvai tárgyalóasztalhoz. Közben előbb a balkáni államok és az új EU-tagállamok kaptak kevesebb gázt, de a nagy nyugat-európai országoknak napokon át nem volt okuk a panaszra, majd egy nappal a tárgyalások kitűzött folytatása előtt, vagyis szerda hajnalban teljesen leálltak a szállítások, végsőkig fokozva a feszültséget.
A Gazprom ezúttal - tanulva a 2006-ben történt hasonló eseményekből, amikor az európai partnerek a szegény ukrán szomszédot szorongató Oroszországot vádolták a kiesések miatt - alaposan felkészült és felkészítette partnereit, többek között előre küldöttségeket menesztett az EU-államokba, hogy felvázolják a helyzet várható alakulását. Az orosz gazdaság ugyanis jelenleg szinte kizárólag a földgázból és kőolajból származó bevételekből él, az egyéb exportból származó bevételek emellett jelentéktelenek, az olajdollárokból finanszírozza Oroszország a költségvetést, és ebből a pénzből fedezi minden egyéb szükségletét a világpiacon, vagyis első rangú államérdek, hogy a Gazprom a lehető legmegbízhatóbb partner legyen a vásárlók számára.
Ukrajnának viszont az az eminens gazdasági érdeke, hogy minél előnyösebb áron kapja a gázt, és hogy minél többet számíthasson fel tranzitdíjként. Az utóbbi vonatkozásában többször elmondták hivatalos személyek, és bírósági ítélet is született arról, hogy a jelenlegi ezer köbméterenkénti és száz kilométerenkénti 1,7 dolláros nem elégíti ki Kijevet, és hogy nem tekinti érvényesnek a Gazprom szerint 2010-ig érvényes szerződést.
Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató kedd este megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, és a kormányfő utasította Millert, hogy Brüsszelbe - ahol csütörtökön tájékoztatja az EU és az Európai Parlament illetékeseit - minden szerződést vigyen magával, és tárjon a partnerek elé. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy az orosz fél jogilag alaposan felkészült, és aligha támadható.
