Számos árnyoldala van a jelenleg működő támogatási rendszernek, vélekedett dr. Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) osztályvezetője a "Megújuló energiaforrások - Az üdvözítő megoldás?" című, szeptember 4-6. között megrendezett konferencián Budapesten. A szakértő nemzetközi összehasonlításából kiderült: a hazai adminisztratív kvótarendszer teljesen speciális változata az Európában szokásosnak, s nem hat ösztönzőleg a piacra.
Nem várnak jelentős áttörést
A beruházók azt is hajlamosak elfelejteni, hogy a támogatás a megújuló energiát előállítók versenyhátrányának ledolgozását szolgálja, s nem tart örökké. Több olyan résztvevő is akadt, aki a támogatások teljes megszüntetésével öntene tiszta vizet a pohárba, mivel csak így derülne ki, mekkora a különböző technológiákkal előállított energia tényleges költsége.
A legborúsabb kilátásokat a délelőtti kerekasztal-beszélgetés résztvevői fogalmazták meg. Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egylet elnöke szerint hazánknak nincs megújuló politikája, Marton Ferenc, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének gázenergia témafelelőse pedig nem tudta megmondani, mit tart a megújuló energiahasznosítás fogalomkörébe tartozónak.
Az energiaellátási kockázatokat figyelembe véve nem tiszta, hogy milyen irányba menjen Európa. Az energiatermelés döntő hányadát a jövőben is a fosszilis termelés adja majd, így a hozzászólók nem számítanak jelentős áttörésre a "megújuló fronton". Szita már azt is nagy eredménynek tartaná, ha a geotermia aránya 20 éven belül elérné az egy százalékot. A jelenlegi jogszabályi környezet (kötelező visszasajtolás, szennyvízbírság) azonban a geotermikus energia mellett voksolók "halálához is vezethet".
Szeszélyes szélenergia
A délután főszereplője a kiszámíthatatlansága miatt támadott szélenergia volt. Dr. Tóth László, a Szent István Egyetem tanára szerint a hazai 17 megawattos kapacitás nem okoz gondot, s 1000 szélerőmű is mindössze nyolc százalékos arányt képviselne a villamosenergia-termelésben.
Másként látja a helyzetet Tihanyi Zoltán, a MAVIR Zrt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) osztályvezetője, aki szerint a rendszer a szélenergia nélkül sem áll biztos lábakon, és minden konstrukció csak ronthat a jelenlegi rendszeren.
Szerinte nem adottak a műszaki, technikai, fizikai feltételei annak, hogy integrálják a villamosenergia-rendszerbe a megújulókból származó energiát. Hiába lenne tehát információjuk a várható mennyiségről, nincs eszközük arra, hogy reagálni tudjanak. A 330 megawatt még elviselhető kockázat, véli Tihanyi, feltéve, hogy a váratlan teljesítményváltozással egy időben nem történik erőművi kiesés illetve a fogyasztói igények jelentős elmozdulása.
Istvánko Viktória
