A kamra 96 méter hosszú, több mint kétszáz méterrel a föld alatt van az úgynevezett mórágyi rögben. Az ünnepélyes megnyitó után helyére került az első betonkonténer, amely kilenc atomerőművi hulladékkal megtöltött hordót tartalmaz.
Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közölte, egy kamrában valamivel több mint 500 konténer, azaz hozzávetőleg 4600 hordónyi hulladék fér el.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója azt emelte ki, hogy annak az országnak, amely az atomenergia felhasználásának útjára lép, gondoskodnia kell a hulladékok elhelyezéséről. Ebben nagy lépés a tároló átadása, hiszen alkalmas a paksi atomerőmű üzemelése és leszerelése során keletkező mintegy 40 ezer köbméter kis és közepes aktivitású hulladék befogadására.
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának kialakítására irányuló programot még a paksi atomerőmű indította el. A célra létrehozott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., majd Nonprofit Kft. 1998 óta koordinálja a feladatot, amelyet a Nukleáris Központi Pénzügyi Alapból finanszíroznak.
A tényleges munka, azaz két lejtős akna kiépítése 2005-ben kezdődött el. Máig összesen 5500 méternyi vágatot készítettek el. A bátaapáti telephelyen 2008-ban avatták fel a felszíni létesítményeket, amelyek egyikében, egy technológiai épületben átmenetileg 3000 hordónyi Pakson keletkezett hulladékot tárolnak.
A kutatási tevékenységre 2008-ig közel 32 milliárd forintot fordítottak, a létesítés idáig további 36 és fél milliárdba került - közölte Kereki Ferenc. Tájékoztatása szerint a második kamra is kész, de a technológiát még nem építették ki. Ezt addigra ütemezik, amikor az első kamra betelik.
Eközben két újabb tárolórész kiépítését is előkészítik, de ezek nagysága, illetve a hulladékelhelyezési-struktúrája eltér a meglévő kettőtől - mutatott rá a cég vezetője. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kidolgozott egy hatékonyabb térkihasználási megoldást, amellyel a kalkulációk szerint csökkenthetik a megépítendő kamrák számát, illetve a költségeket. Az erről készült tanulmány december 20-án kerül az érintett minisztériumok képviselőiből álló bizottság elé.
Az Európai Bizottság képviselője, Ute Blohm Hieber azt mondta, hogy egy ilyen program sikerét három tényező garantálja: a megfelelő politikai akarat, a felelősségek megfelelő meghatározása és a kommunikáció a nyilvánossággal.
A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló föld alatti tárolóterének avató ünnepségén Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere hangsúlyozta, hogy a község és a környék lakossága elfogadja a tárolót, biztonságosnak tartja, és profitál a meglétéből.
Rónaky József és Kereki Ferenc is méltatta a lakossági támogatást, amely kiemelkedően magas: a tároló létesítése előtt tartott népszavazáson, 75 százalékos részvétel mellett, több mint 90 százaléknyian mondták azt, hogy egyetértenek a tároló megépítésével.
MTI
