Szász Károly elmondta: a fogyasztóvédelem korábban is jelen volt a PSZÁF tevékenységében, de csak a pénzügyi válsággal vált a prudenciális felügyelettel azonos hangsúlyú területté. A szervezeti átalakítás nyomán a többi területhez hasonlóan a fogyasztóvédelemben is különválik a vizsgálat és a határozathozatal, módszertani megerősítést kapott, és teljesebb eszközrendszerrel működik a terület, fontos szerepet kap a tájékoztatás, az oktatás, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás és a pénzügyi kultúra fejlesztésének segítése.
Balogh László, a PSZÁF alelnöke elmondta: a pénzügyi felügyelés korábban az intézmények tőkeerejét, jövedelmezőségét, stabilitását helyezte előtérbe világszerte, a pénzügyi válság azonban rámutatott arra, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem is kiemelten fontos. A pénzügyi termékek egyre bonyolultabbak, a fogyasztók és a szolgáltatók között aszimmetria van az informáltságban, felkészültségben, tárgyalóerőben, a felügyeletnek ezért ellensúlyt kell képeznie.
A prudenciális felügyelés és a fogyasztóvédelem nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő tevékenység. A pénzügyi szektor zavarmentes működésének egyik kulcsfeltétele az ügyfelek, befektetők bizalma; ennek hiányában az egész pénzügyi rendszer iránti bizalom szűkül, stabilitása gyengül, ami nem érdeke a pénzügyi szektornak sem. A pénzügyi szektor tőkeerejét, jövedelmezőségét meg kell teremteni, de ügyfélbarát módon és tisztességes eszközökkel - hangsúlyozta Balogh László.
A PSZÁF a szolgáltatóktól elvárja hogy a szolgáltatás igénybe vétele előtt korrekt, pontos, közérthető információt adjanak és átlátható, egyoldalúan nem változtatható díjakat és tarifákat alkalmazzanak, mégpedig összehasonlítható módon, a reklamációk, panaszok intézése pedig méltányos, gyors, díjmentes és ügyfélbarát legyen. A PSZÁF a nem kívánatos gyakorlat észlelése esetén fontosnak tartja a minél gyorsabb fellépést, hogy elterjedését még a korai szakaszban megakadályozza.
A felügyelet azt szeretné, ha a fogyasztóbarát pénzügyi intézmény cél és egyben érték is lenne, s ezt a szolgáltatók is így gondolnák - mondta Balogh László.
Az alelnök ismertette: a problémák megoldásának elsődleges színterei továbbra is a szolgáltatók lesznek. A felügyelet feladata az, hogy elérje - szükség esetén kikényszerítse -, hogy a szolgáltatók gyorsan, hatékonyan és ügyfélbarát módon intézzék a reklamációkat, panaszokat, s szabályozással, ajánlással kialakítsa a korrekt és méltányos fogyasztócentrikus magatartást. Ehhez olyan jogszabályjavaslat készül, amely előírja, hogy minden intézménynél legyen fogyasztóvédelmi felelős, amit a PSZÁF ellenőrizni fog.
Siklósi Máté ügyvezető igazgató ismertette: 2010 első félévében 106.401 esetben tettek panaszt a PSZÁF által felügyelt intézményeknél, míg a felügyelethez 19.527 megkeresés érkezett, és 6.188 eljárás indult. A jelentős számban az ügyvezető igazgató szerint a válság hatása is tükröződik.
Az egyéni jogérvényesítést továbbra sem tudja vállalni a felügyelet, de közérdekű kereset indításával ki tudja szűrni például a tisztességtelen szerződési feltételeket. Vannak más eszközei is, mint például a hatósági szerződés, amely elősegíti a megfelelő magatartás kialakítását.
A PSZÁF számos olyan javaslatot készül tenni a jövőben, amelyek a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítéséhez szükségesek. Jogszabály alkotását kezdeményezte a devizahitelek törlesztőrészletének középárfolyamon való elszámolásáról, az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról, továbbá törvénymódosítást annak érdekében, hogy létrejöhessen a PSZÁF mellett önállóan működő Pénzügyi Békéltető Testület.
A békéltető testületek működése azért előnyös, mert egyszerű, gyors (három hónapon belül el lehet járni) és a fogyasztók számára ingyenes. A kamarák mellé rendelt testületek azonban most nem működnek hatékonyan, a pénzügyi szervezetek nem vesznek részt a munkájukban - mondta Szász Károly. Ha a felügyelet mellé kerülnek független intézményként, tekintélyes szakemberekkel töltik fel őket, s kötelező lesz az együttműködés velük. A békéltető testület ajánlásait nyilvánosságra hozzák, az elnök szerint ez is orientálná a piacot.
A PSZÁF elnöke a sajtótájékoztatóját követően újságíróknak azt mondta: nincs szükség vészforgatókönyv készítésére a forint árfolyamának alakulása miatt. Szász Károly úgy vélekedett, hogy a devizahitelesek gyakorta még mindig előnyösebb helyzetben vannak, mint akik forinthitelt vettek fel, és fizetési képességük is jobb, náluk kisebb a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya, mint a forinthiteleknél.
Szász Károly hangsúlyozta: az ügyfelek nem várhatják el, hogy az állam őket minden körülmények között kisegítse, szerződésben foglalt kötelezettségeiknek eleget kell tenniük. A szolgáltatóknak pedig arra kell törekedniük, hogy egyedi megoldásokat találjanak, és tartózkodniuk kell az ügyfelek számára hátrányos szerződésmódosítástól.
MTI
