Ezt Natalja Tyimakova, Medvegyev sajtótitkára közölte Washingtonban. Miller azonban Novokuznyeckben egy értekezleten elmondta Vagyimir Putyin kormányfőnek, hogy a helyzet ezzel nem oldódott meg teljesen. Minszk ugyanis a tranzitdíjból származó követeléseinek kiegyenlítését követeli a Gazpromtól, amelyek viszont nem az érvényes szerződésben foglalt feltételekből következnek, és azzal fenyegetőzik, hogy ha a Gazprom nem fizet, leállítja a Fehérororszország területén Európa felé áthaladó tranzitot.
Minszk moszkvai idő szerint 14 óráig két órát adott a Gazpromnak a hiányzó összeg kifizetésére azzal, hogy ezt követően korlátozza a tranzitot. Miller Putyinnak elmondta, hogy Minszk szerdán és csütörtökön reggel az Európába irányuló gázszállításokból 20 százaléknyit csapolt le.
A kormányfő úgy foglalt állást, hogy a tranzitdíj terén fennálló adósságot a szerződésben foglaltak értelmében kell rendezni, de a lehető legjobb légkörű tárgyaláson kell megvitatni a nyitott kérdéseket, ha vannak ilyenek. Sajnálkozásának adott hangot, hogy éppen egy olyan országgal keletkezett vita, amelyhez "Oroszországot megkülönböztetett viszony fűzi", s amely a legolcsóbb áron jut a földgázhoz. Kijelentette: Oroszország azzal, hogy nem hajtja be az exportvámot, évi 1,2 milliárd rubelnyi bevételtől esik el.
Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője csütörtökön délelőtt elmondta: Fehéroroszország emelni akarja a tranzitdíjat, s ezt lehetővé is teszi a fennálló szerződés bizonyos feltételek mellett, ám e feltételeket a Beltransgaz nem teljesíti. A Gazprom adóssága abból jött létre, hogy a korábbi áron akart fizetni, de ezt a fehérorosz fél nem fogadta el. Korábban ezer köbméterenként 1,45 dollár volt a tranzitdíj, tavaly azonban a szerződés szerint már 1,74, idén pedig 1,88 dollár lehetett volna.
Kuprijanov azt mondta, a Gazprom megküldött minden dokumentumot Minszknek, amelyek aláírása szükséges a magasabb tranzitdíj érvényesítéséhez, és a Beltransgaz közölte, hogy időre van szüksége az egyeztetéshez.
A csütörtöki moszkvai lapok rámutattak: a gázháborúságnak nyilvánvalóan politikai okai vannak. Oroszország így gyakorolt nyomást Aljakszand Lukasenka fehérorosz államfőre, aki kitartóan akadályozza a Kazahsztánnal tervezett hármas vámunió létrehozását. A Moszkovszkij Komszomolec című lap kommentátora azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy - bár mindkettőben akadnak torzulások - Oroszország és Kazahsztán egyaránt szabadpiaci gazdaság, míg Lukasenka Fehéroroszországa a szovjet típusú tervgazdálkodás mintaképe, ezért aligha lehet vele valóban működő vámuniót alapítani, nem is szólva a későbbre tervezett egységes gazdasági térségről. Ezen felül az országot Lukasenka irányítása alatt aligha öleli egyhamar keblére a Nyugat, de az elnök a minden tekintélyelvű rendszer számára nélkülözhetetlen ellenségképet éppen Oroszországban találta meg. A mostani gázvita pedig egy tégla azoknak a sorában, amelyekből Lukasenka falat épít Oroszország és Fehéroroszország közé.
MTI/Menedzsment Fórum
