A PSZÁF hétfőn megjelent fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint tavaly a pénzügyi piacok első számú fogyasztóvédelmi problémája a deviza alapú jelzáloghiteles háztartások adósságterheinek növekedése, a megemelkedett törlesztőrészletek fizetése, a problémás hitelállomány bővülése volt.
Az adósok 90 százalékát segíthetik az adósmentő programok
A végtörlesztés februári zárulása azonban nem jelenti a könnyítő lehetőségek kimerülését. Fogyasztóvédelmi szempontból kulcsfontosságú a fogyasztók legszélesebb rétege számára rendelkezésre álló további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, mint például az árfolyamgát megújított változata. E programok 2012 végére a tavaly szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik - olvasható a PSZÁF jelentésében.
A kormány az idei évtől az új árfolyamrögzítő konstrukcióval, az otthonteremtési kamattámogatással és a Nemzeti Eszközkezelő révén is segíteni kíván a bajba jutott adósokon. A PSZÁF szerint azonban például a devizahitelek forinthitellé alakítása is hordozhat bizonyos mértékű hosszútávú kockázatot. Az új forinthitelek devizahitelekhez képest magasabb hiteldíja önmagában a törlesztőrészletek növekedését eredményezheti. Abban az esetben, ha a folyósító intézmény az átváltás során élt a futamidő hosszabbítás lehetőségével, akkor a kötelezettség időtartamának meghosszabbodása mellett a ténylegesen visszafizetett összeg emelkedése jelent megnövekedett terhet az adós számára.
A felügyelet úgy véli, ugyanakkor jelentős előrelépésnek tekinthető a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítése. A teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket, a referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazás révén kiszámíthatóbb, az ügyfél számára jobban követhető árazás valósul meg. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását. Fontos tehát, hogy kizárólag az ügyfelek aktív közreműködésével valósulhat meg jelzáloghitel-szerződésük új árazási szabályok szerinti módosítása, amennyiben ezt igénylik. E szabályok egyértelműen csökkentik a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási és árazási mozgásterét, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé teszik a fizetési terhek jövőbeli alakulását. A fix kamatozás tekintetében érdemes megvizsgálni a szabályozás pontosítását annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézmények a kamatforduló utáni új kamatperiódusra milyen okok és objektív körülmények esetén jogosultak a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására.
Kockázatos betéti termékek
A PSZÁF a komplex betéti termékek esetében aggályosnak tartja a nem megfelelő tájékoztatást, ugyanakkor kiemelik a termék egyes jellemzőivel, mint például a befektetési termékek eltérő kockázatosságával kapcsolatos aggodalmakat.
"A strukturált betétként forgalmazott termékek esetében az intézmények betéti kondíciós listájukban/hirdetményükben, terméktájékoztatóikban egyáltalán nem, vagy nem megfelelő hangsúlyt helyeznek e termékek összetettségének, kockázatosságának kiemelésére. Problémát jelenthet továbbá az is, hogy a hitelintézetek olyan strukturált terméküket is betét névvel látják el, amely termékben a tőke visszafizetése nem garantált, annak ellenére, hogy futamidő végén egy előre meghatározott, fix kamat kerül kifizetésre" - olvasható a fogyasztóvédelmi jelentésben.
A felügyelet összegző megállapítása szerint kockázatot jelent a fogyasztók számára a betét-típusú termékek egyre komplexebbé válása, mivel a tájékoztatás nem megfelelő minősége esetén ezek dinamikus értékesítése növelheti a félreértékesítés kockázatát. Ezért kiemelten fontos, hogy a pénzügyi intézmények a szerződéskötés előtt különös körültekintéssel tájékoztassák ügyfeleiket e termékek jellemzőiről, kockázatairól.
Megugró panaszszám a nyugdíjpénztárak miatt
A jelentés az átalakuló nyugdíjpénztári rendszernek is szentel egy fejezetet, mely szerint 2011 második félévében az önkéntes nyugdíjpénztárak számának csökkenése tovább folytatódott, egy kis piaci részesedésű önkéntes nyugdíjpénztár a félév során végelszámolással megszűnt. 2011 év végén 57 önkéntes pénztár működött. 2011 év végén közel 1,27 millió tagja volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, vagyon alapján az 5 legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár a pénztártagok több mint 60 százalékát tömöríti.
"A felügyelethez érkezett pénztári szektort érintő beadványok száma ugrásszerűen megnőtt 2011 második félévében, ami egyértelműen a hozamgarantált tőke feletti összeg (vagyis a reálhozam), valamint a tagdíjkiegészítés ebben az időszakban lezajlott kifizetésével hozható összefüggésbe. A beadványok számottevő része az adott pénztár által számított hozamgarantált tőke feletti összeg jogszerűségének és összegszerűségének felülvizsgálatára irányultak. Több fogyasztó sérelmezte a munkáltató által teljesített befizetések könyvelését, elszámolását. A pénztárak tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését, valamint a pénztárak telefonos ügyfélszolgálatainak nem megfelelő elérhetőségét is több beadvány kifogásolta" - részletezi a PSZÁF.
Kiemeli azonban: a nyugdíjcélú megtakarítások általános ösztönzése mellett fontos, hogy a fogyasztók tudatosan vegyék igénybe a választott megtakarítási formát, és döntéseiket saját preferenciáiknak, valamint kockázatviselő képességüknek megfelelően hozzák meg.
mfor.hu
