5p

A pénzügyi felügyelet jelentése szerint az idén elérhető adósmentő programok az érintettek 90 százalékán segíthetnek, ám van, ami kockázatokat is rejt magában.

A PSZÁF hétfőn megjelent fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint tavaly a pénzügyi piacok első számú fogyasztóvédelmi problémája a deviza alapú jelzáloghiteles háztartások adósságterheinek növekedése, a megemelkedett törlesztőrészletek fizetése, a problémás hitelállomány bővülése volt.

Az adósok 90 százalékát segíthetik az adósmentő programok

A végtörlesztés februári zárulása azonban nem jelenti a könnyítő lehetőségek kimerülését. Fogyasztóvédelmi szempontból kulcsfontosságú a fogyasztók legszélesebb rétege számára rendelkezésre álló további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, mint például az árfolyamgát megújított változata. E programok 2012 végére a tavaly szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik - olvasható a PSZÁF jelentésében.

A kormány az idei évtől az új árfolyamrögzítő konstrukcióval, az otthonteremtési kamattámogatással és a Nemzeti Eszközkezelő révén is segíteni kíván a bajba jutott adósokon. A PSZÁF szerint azonban például a devizahitelek forinthitellé alakítása is hordozhat bizonyos mértékű hosszútávú kockázatot. Az új forinthitelek devizahitelekhez képest magasabb hiteldíja önmagában a törlesztőrészletek növekedését eredményezheti. Abban az esetben, ha a folyósító intézmény az átváltás során élt a futamidő hosszabbítás lehetőségével, akkor a kötelezettség időtartamának meghosszabbodása mellett a ténylegesen visszafizetett összeg emelkedése jelent megnövekedett terhet az adós számára. 

A felügyelet úgy véli, ugyanakkor jelentős előrelépésnek tekinthető a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítése. A teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket, a referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazás révén kiszámíthatóbb, az ügyfél számára jobban követhető árazás valósul meg. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását. Fontos tehát, hogy kizárólag az ügyfelek aktív közreműködésével valósulhat meg jelzáloghitel-szerződésük új árazási szabályok szerinti módosítása, amennyiben ezt igénylik. E szabályok egyértelműen csökkentik a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási és árazási mozgásterét, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé teszik a fizetési terhek jövőbeli alakulását. A fix kamatozás tekintetében érdemes megvizsgálni a szabályozás pontosítását annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézmények a kamatforduló utáni új kamatperiódusra milyen okok és objektív körülmények esetén jogosultak a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására.

Kockázatos betéti termékek

A PSZÁF a komplex betéti termékek esetében aggályosnak tartja a nem megfelelő tájékoztatást, ugyanakkor kiemelik a termék egyes jellemzőivel, mint például a befektetési termékek eltérő kockázatosságával kapcsolatos aggodalmakat.

"A strukturált betétként forgalmazott termékek esetében az intézmények betéti kondíciós listájukban/hirdetményükben, terméktájékoztatóikban egyáltalán nem, vagy nem megfelelő hangsúlyt helyeznek e termékek összetettségének, kockázatosságának kiemelésére. Problémát jelenthet továbbá az is, hogy a hitelintézetek olyan strukturált terméküket is betét névvel látják el, amely termékben a tőke visszafizetése nem garantált, annak ellenére, hogy futamidő végén egy előre meghatározott, fix kamat kerül kifizetésre" - olvasható a fogyasztóvédelmi jelentésben.

A felügyelet összegző megállapítása szerint kockázatot jelent a fogyasztók számára a betét-típusú termékek egyre komplexebbé válása, mivel a tájékoztatás nem megfelelő minősége esetén ezek dinamikus értékesítése növelheti a félreértékesítés kockázatát. Ezért kiemelten fontos, hogy a pénzügyi intézmények a szerződéskötés előtt különös körültekintéssel tájékoztassák ügyfeleiket e termékek jellemzőiről, kockázatairól.

Megugró panaszszám a nyugdíjpénztárak miatt

A jelentés az átalakuló nyugdíjpénztári rendszernek is szentel egy fejezetet, mely szerint 2011 második félévében az önkéntes nyugdíjpénztárak számának csökkenése tovább folytatódott, egy kis piaci részesedésű önkéntes nyugdíjpénztár a félév során végelszámolással megszűnt. 2011 év végén 57 önkéntes pénztár működött. 2011 év végén közel 1,27 millió tagja volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, vagyon alapján az 5 legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár a pénztártagok több mint 60 százalékát tömöríti.

"A felügyelethez érkezett pénztári szektort érintő beadványok száma ugrásszerűen megnőtt 2011 második félévében, ami egyértelműen a hozamgarantált tőke feletti összeg (vagyis a reálhozam), valamint a tagdíjkiegészítés ebben az időszakban lezajlott kifizetésével hozható összefüggésbe. A beadványok számottevő része az adott pénztár által számított hozamgarantált tőke feletti összeg jogszerűségének és összegszerűségének felülvizsgálatára irányultak. Több fogyasztó sérelmezte a munkáltató által teljesített befizetések könyvelését, elszámolását. A pénztárak tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését, valamint a pénztárak telefonos ügyfélszolgálatainak nem megfelelő elérhetőségét is több beadvány kifogásolta" - részletezi a PSZÁF.

Kiemeli azonban: a nyugdíjcélú megtakarítások általános ösztönzése mellett fontos, hogy a fogyasztók tudatosan vegyék igénybe a választott megtakarítási formát, és döntéseiket saját preferenciáiknak, valamint kockázatviselő képességüknek megfelelően hozzák meg.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!