A fogyasztók szempontjából fontos lenne, hogy egységesen kezeljék az állami fogyasztóvédelmi feladatot. A rendszer megerősítését az jelentené, ha egy szervezeten belül lenne az állami fogyasztóvédelem a jelenlegi megosztott rendszer helyett, mondta el az elnök.
A fogyasztók sok esetben nem tudják, hogy panaszukkal hova forduljanak, konkrét esetet pedig csak a civil fogyasztóvédők, a békéltető testületek tudnak kezelni. Tavaly a békéltető testületek ügyszáma 3542 volt, ebből 1374 ajánlással végződött, 933 esetben megegyezés született, 90 kötelezést hoztak, 2397 ügydöntő határozattal fejeződött be, tette hozzá.
Krajcsik Szilvia, a FEOSZ jogi igazgatója a fogyasztóvédelmi tanácsadási tevékenység tapasztalatairól szólva elmondta: a jelenlegi jogi környezet alapján egyéni fogyasztói panaszok esetén a hatóságok általában nem tudnak eljárni.
Jellemző, hogy a minőségi kifogásról, a reklamációról nem készül jegyzőkönyv, és még mindig előfordul, hogy a fogyasztók nem olvassák el a pénzügyi, biztosítási szerződések, reklámok kisbetűs részét. A FEOSZ jogi igazgatója szerint a pénzügyi szervezeteknek az üzleti etika alapján a nehézségekre is fel kellene hívniuk az ügyfelek figyelmét.
A szövetség szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat leküzdésére, az irányelv betartásának kikényszerítésére egy hatóságot kellene megjelölni, és ez az újonnan létrejött Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lehetne.
MTI/Menedzsment Fórum
