Az elmúlt hetekben többször több helyről lehetett már hallani az őszre várható drasztikus élelmiszerdrágulásról, mely mint mindig, most is több dolog együttes hatásának az eredménye. A probléma gyökere a tavalyi évben kiemelkedő teljesítményt produkáló mezőgazdaságban rejlik. Éppen ezért megpróbáltuk összegezni a miérteket és a lehetséges megoldásokat, melyek érdemi előrelépést jelentenénk.
Először is a Vidékfejlesztési Minisztériumnál érdeklődtünk az élelmiszerárakat érintő várakozásaik felől, arról, hogy milyen módon tudnának beavatkozni a folyamatokba, illetve létezik-e olyan lélektani határ az áremelkedésben, amely rendkívüli intézkedéseket indokolna. A válaszokat azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg, annyi azonban biztos, hogy augusztus 29-én dönt a kormány a minisztérium javaslatairól, melyek között az aszálykárok miatt veszteséget szenvedő gazdák támogatása is szerepel. Emellett valószínűleg a nehéz helyzetben lévő sertéságazat problémáit is orvosolni próbálják a javaslatokkal. Ez utóbbi területtel kapcsolatban egyébként friss információ, hogy a probléma súlyosságára való tekintettel Orbán Viktor Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt utasította, hogy irányítsa a sertéságazat talpra állítását.
Fokozódó feszültségek
Az idei forró, aszályos nyár jelentős károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak. "Az aszály agráriumban okozott káráról egyelőre pontos számadatot nehéz mondani, de annyi bizonyos, hogy a korábbi 200 milliárd forintos becslésünket már jóval meghaladja a kárérték. A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy legalább 400 milliárd forintos kár manifesztálódik" - mondta megkeresésünkre Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A kár nagyságához nagyban hozzájárult a kukorica terméscsökkenése, mely önmagában meghaladja a 200 milliárd forintos kiesést - tette hozzá a szakember.
A sertéságazat helyzetét pedig jelentősen befolyásolja a feszült takarmánypiaci helyzet, amin a kukoricát érintő kár csak rontott. Tóth szerint jelenleg is kérdés, lesz-e fizikailag elegendő takarmány a romló jövedelmezőség miatt csökkenő állatállomány ellátására. Mivel a takarmányárak mára az egekbe szöktek, például a kukorica 30 százalékot drágult hirtelen, egyre kevésbé éri meg sertéstenyésztéssel foglalkozni. A termelési költségek közel 60-70 százalékát esetükben ugyanis csak a takarmányozás költsége teszi ki, ezzel szemben az értékesítési árak nem követik a költségek emelkedését.
"Ebben a helyzetben még a megszületett malacok iránt sincs kereslet" - emelte ki a MOSZ titkára. "Az a veszély fenyeget, hogy a gazdák csökkentik az állatok számát, majd felszámolják a gazdaságukat. Hosszabb távon pedig csökken a munkahelyek száma, a mezőgazdaság előállított bruttó terméke, és tovább romlik a vidék népességmegtartó képessége. Jelenleg ezek a folyamatok indulnak be, a kialakult problémát pedig a termelők egyedül már nem tudják megoldani" - részletezte Tóth István.
Az államnak érdemi lépéseket kell tennie
A helyzet érdemi javítása érdekében a szakember szerint mindenképpen előrébb kell hozni a támogatások kifizetését, azok jövő évi megemelt mértékében annak érdekében, hogy legyen pénz idén a takarmányokra. Emellett szükséges kedvezményes hiteleket biztosítani a gazdáknak. "Két állami cég hajthat végre felvásárlásokat: a Concordia és a TIG. Takarmányt és mellékterményeket kell állami készletre vásárolniuk, mint például napraforgó- vagy repcedara, vagy az etanolgyártásból visszamaradó, de hasznosítható melléktermék" - hangsúlyozta Tóth István. Ezzel némileg csökkenteni lehetne ugyanis a jelentős ütemben zajló külföldre történő kiszállítások kedvezőtlen belföldi hatásait.
10-15 százalékos emelésre szükség lesz
A szakember szerint elég nehéz megmondani, hogy milyen mértékű áremelésre kell a jelenlegi mezőgazdasági helyzet miatt felkészülni ősszel, hiszen függ ez attól is, hogy más országokban és a világpiacon milyen lesz a helyzet. "Nyilvánvaló azonban, hogy 10-15 százalékos áremelés szükségszerű. Ugyanakkor a jövőben sem várható jelentős változás, az árak mérséklődése, hiszen nagyjából egy évre előre már látszik, hogy a termelőknél a költségszintek maradnak a mostaniak közelében" - mondta a MOSZ titkára.
Mivel a takarmányárak elszálltak, ez pedig létfontosságú eleme az állattenyésztési ágazatoknak, a hús-, tejtermékekért egyaránt többet kell fizetni majd ősszel a várakozások szerint. Ugyanakkor egy másik alapvető élelmiszer, a kenyér is drágul, sőt vannak olyan pékek, akik már 5 százalékkal drágítottak is. Történt mindez annak ellenére, hogy a hazai igények fedezésére elegendő búza termett idén hazánkban. Az országból történő kiszállítás azonban folyamatosan zajlik, ahogy a spekuláció is, hiszen míg a malmok általában 1-2 hónapra előre táraznak be, a termelők közül többen kivárnak a termékük értékesítésével, mivel arra számítanak, hogy a jelenleginél magasabb áron is el tudják majd adni a terményt. Tóth István szerint a kiszállítással kapcsolatban kérdés, hogy az milyen ütemben zajlik most: egy normál, előre betervezett, megszokott menetrend szerint, vagy esetleg a nyugati országok, például Olaszország, vagy a környező országok megnövekedett igényét a hazainál magasabb ár mellett próbálják meg kielégíteni. Máshol ugyanis sokkal rosszabb lett a búza idei termése, mint hazánkban, és az a belső igények fedezésére sem elegendő.
Ilyen körülmények között akár az is megtörténhet, hogy január-februárra kimerülnek a magyar készletek, így a malmok kénytelenek lesznek külföldről beszerezni a búzát - természetesen sokkal drágábban. A szakember szerint a folyamat ellen szintén jó irányú lépés lenne az állami tartalékok növelése, az állam beavatkozása felvásárlás révén.
A helyzet javítása érdekében egyébként részleges megoldást jelenthetne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is, mivel a beépülő 27 százalékos forgalmi adó jelentős versenyhátrányt jelent a termelők számára - más uniós országban ugyanis lényegesen alacsonyabb adó terheli ezeket a termékeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi nyilatkozata szerint azonban ez nem lehet járható út. Az uniós szabályozás értelmében ugyanis úgy lenne ez megoldható, ha adott esetben valamennyi egymással helyettesíthető húsra és húskészítményre kiterjesztenék ezt. A kedvezményes áfa ilyen körű kiszélesítése viszont jelentős költségvetési bevételkiesést eredményezne.
Székely Sarolta
mfor.hu
