Egy tanévnyitás előtti értekezleten eligazítást tartott a Belügyminisztérium (BM) az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény alkalmazásáról. A tankerületi igazgatóknak egy kérdőíves felmérés keretében arról is számot kellett adniuk, mennyire ismerik az új jogszabály egyes rendelkezéseit – derül ki a Népszava cikkéből.
A hírt a BM megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint azt vizsgálták, hogy a tankerületi igazgatók pontosan tisztában vannak-e a státusztörvényből fakadó feladatokkal. Ezek közé tartoznak a tájékoztatás, a nyilatkozattétel, az illetménymegállapítás és a végkielégítés szabályai a távozó tanárok esetén.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy miközben a tankerületek vezetőinek szeptember 15-éig kell tájékoztatniuk az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a foglalkoztatásukat érintő új szabályokról, a státusztörvény végrehajtásáról szóló rendelet végleges verziója, amely a észletszabályokat tartalmazza, még nem jelent meg.
Ez bizonytalanságot okoz a törvény végrehajtásában. Például a státusztörvény például heti 24 órában határozza meg a pedagógusok heti kötelező tanítási óráinak számát az eddig alkalmazott 22-26 órás felosztás helyett. Így ha valakinek 24 tanítási óránál
többet kell tartania egy héten, azt túlóraként ki kell fizetni. A PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint azonban vannak olyan iskolák, ahol még heti 25-26 órában sem
mernek beosztani pedagógusokat – még abban az esetben sem, ha erre a tantárgyfelosztás miatt szükség lenne –, mert a tankerületnél nem tudják, milyen költségkeretük lesz a túlórák kifizetésére. A PSZ elnöke szerint ezért több iskolában sorra szüntetik meg egyebek mellett a szakköröket, felzárkóztató foglalkozásokat is.
